A legalacsonyabb átlagos havi lakásbérleti díj a Deloitte által vizsgált városok közül az idei második negyedévben Besztercebányán volt, ahol ez 520 euró körül mozgott.
Egyre drágábban bérelhetünk lakást
A szlovákiai lakások átlagos havi bérleti díja az idei második negyedévben 712 euró volt, vagyis csaknem 7,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Deloitte tanácsadó társaság legfrissebb felméréséből. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?
A legnagyobb árugrást az egy évvel korábbihoz képest Zsolnán (19,4%) mérték, amit Pozsony (11,1%) és Kassa (7,9%) követett. Az országos átlagnál kisebb áremelkedést mértek Nagyszombatban (7,3%), Poprádon (6,6%), Eperjesen (4,9%), Nyitrán (3,9%), Besztercebányán (3,5%) és Trencsénben (3,4%). A havi bérleti díjak egyik vizsgált városban sem csökkentek az előző évhez képest.
Negyedéves összehasonlításban az átlagos bérleti díj csak kis mértékben, 0,3%-kal emelkedett, az egyes régiók között azon ez esetben is látványos különbségek vannak. A vizsgált városok közül a bérleti díjak az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékben, 5%-kal Kassán emelkedtek. Nőttek a bérleti díjak Pozsonyban (3%), Eperjesen (1,8%), Trencsénben (1%), Nagyszombatban (0,9%) és Poprádon (0,8%) is. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű díjcsökkenést negyedéves összehasonlításban Besztercebányán (-2,8%), Nyitrán (-2,2%) és Zsolnán (-0,3%) regisztrálták.
Mennyit kérnek?
A legalacsonyabb lakásbérleti díj az idei második negyedévben Besztercebányán volt (520 euró). Ezzel szemben a legmagasabb átlagos bérleti díjjal továbbra is Pozsonyban találkozhatunk (896 euró). Ami a többi várost illeti: Nagyszombatban ez 595, Nyitrán 627, Kassán 675, Trencsénben 523, Zsolnán 642, Eperjesen pedig 546 euró. Pozsonyon belül a bérleti díjak a legnagyobb mértékben Dévényújfalun (29,3%) emelkedtek, ahol az átlagos havi bérleti díj 814 euróra nőtt. A legnagyobb csökkenést (-9,9%) Pozsonyszőlősön (Vajnory) mérték, ahol a havi bérleti díj átlagosan 660 euró volt.
„Szlovákia-szerte hasonló a helyzet. Az ingatlanpiac fellendülése többé-kevésbé mindenhol érezhető, legyen szó eladásról vagy bérlésről. Az árak növekedési potenciálja azonban Pozsonyban a legnagyobb, mivel a fővárosban teljesen mások az igények, és az emberek megengedhetik maguknak, hogy többet fizessenek a bérleti díjért”
– mondta el Vladimír Kubrický, a Szlovák Ingatlanszövetség elemzője a Trend gazdasági hetilapnak.
A méret is fontos
Jelentős eltérések vannak a lakások nagysága szempontjából is. Az elmúlt egy évben a négyszobás lakások ára nőtt a legnagyobb ütemben, csaknem 13 százalékkal. Ezt követik az egyszobás (10,7%), a háromszobás (5,2%) és a kétszobás (4,5%) lakások. Az új építésű lakások átlagos havi bérleti díja 4,8%-kal nőtt az előző évhez képest. Mindezt figyelembe véve, egy egyszobás lakás átlagos bérleti díja a második negyedévben 432 euró volt, a kétszobás lakásért átlagosan 605, a háromszobásért 820, a négyszobásért 1409, az ötszobásért pedig 2125 eurót kértek. Ez persze az országos átlag, miközben e tekintetben is jelentős eltérések vannak az egyes régiók között.
Mi áll a háttérben?
A lakások bérleti díjainak a növekedése a lakások még mindig alacsony adásvételével függ össze, amit a drága jelzáloghitelek, a kereskedelmi bankok szigorúbb hitelezési kritériumai és a viszonylag magas ingatlanárak befolyásolnak. Kubrický szerint Szlovákiában az idei év második felében is folytatódik az ingatlanárak növekedése.
„Az árak azért emelkednek, mert már elrugaszkodtak a mélyponttól. Szimbolikusan elmondhatjuk, hogy a vonat már elindult az állomásról, és hamarosan nem tudunk majd felszállni, mivel ismét nagy sebességgel száguld majd”
– magyarázza Kubrický, aki azt állítja, hogy azok az eladók is kezdenek „felugrani”, akik a közelmúltig nem voltak hajlandók áron alul eladni az ingatlanaikat.
Bár a piaci helyzet az eladóknak kedvez, akiknek már nem kell vakon tűrniük a vevők követeléseit, az ingatlanpiac még nem indult be teljesen. Ehhez arra lesz szükség, hogy a jelzáloghitelek is hozzáférhetőbbé váljanak. Amíg ez nem történik meg, sok bérbeadó inkább továbbra is bérbe adja az ingatlanját. Az energiaárak emelkedésével és a nagy kereslettel a bérleti díjak ráadásul tovább emelkedhetnek.
Marek Nemky, az XTB elemzője szerint a bérlakások akkor sem lesznek olcsóbbak, ha jövőre jelentősen csökken a jelzáloghitelek ára. Az alacsonyabb kamatlábak még magasabbra hajthatják az ingatlanok értékét, így sokan, akik nem jutnak hitelhez, bérlakásokra szorulnak. Még ha a bérlés költségei nem is lesznek alacsonyabbak, mint a saját lakás vásárlása, az előbbi akkor is megfizethetőbb lesz, mint a jelzáloghitel.
Ingatlanvásárlás
A Deloitte egy pár nappal korábbi felmérése arra is fényt derített, hogy már nem Szlovákiában lehet a legnehezebb saját lakáshoz jutni, a rangsor élén már Csehország áll. Míg Szlovákiában a bruttó éves országos átlagbér 12,7-szeresére van szükségünk egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig a cseheknek a bruttó éves fizetésük 13,3-szorosát kell félretenniük ahhoz, hogy saját lakást tudjanak venni. Ezzel szemben Dánia és Norvégia lakói vannak a legjobb helyzetben. Nekik kevesebb mint öt bruttó éves fizetésükre van szükségük ahhoz, hogy saját lakást vásároljanak. A Deloitte 24 európai ország és 69 város elmúlt évi lakáspiaci adatait hasonlította össze.
Az európai fővárosok közül Amszterdamban a legdrágább saját lakást vásárolni, ahol az átlagos bruttó éves fizetés 15,1-szeresét kell félretenni egy lakás megvételéhez. A holland fővárost Prága és Athén követi. A negyedik helyen Pozsony áll, ahol a bruttó éves fizetés 12,9-szeresére van szükség ahhoz, hogy valaki lakást vásároljon. A „legolcsóbb” lakhatás Rómában és Oslóban van, ahol kevesebb mint nyolc éves fizetés is elég egy lakás megvételéhez. Az új lakások átlagos négyzetméterenkénti árait tekintve a legdrágább ország Izrael (5439 euró), majd Ausztria (4920 euró) és Németország (4700 euró) következik. Szlovákiában a tanácsadó cég szerint az új lakások átlagos négyzetméterenkénti ajánlati ára 3107 euró, ami éves szinten 1,6%-os csökkenést jelent.
„Szlovákiában tavaly csökkent a jelzálogpiaci aktivitás, miközben nőtt a bérlakások szegmense. Úgy tűnik, sokan jutottak arra a döntésre, hogy elhalasztják a saját lakás vásárlását, és inkább a bérlést választják. Ez a magatartás azon a feltételezésen alapul, hogy a jelzáloghitelek kamatai a jövőben csökkenhetnek. Ezzel párhuzamosan azonban az infláció üteme tovább csökken, miközben a bérek nőnek, ami viszont növeli a saját lakás iránti keresletet” – mondta el Dagmar Yoder, a Deloitte szlovákiai helyi partnere és ügyvédje. (mi, TASR, trend.sk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.