Módosították a státustörvényt

Az Országgyűlés tegnap délután 195 igen, 173 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a módosított kedvezménytörvényt. A név szerinti szavazáson az ellenzéki képviselők ellenezték a törvény jóváhagyását. A kormánypárti többség az ellenzék egyetlen módosító javaslatát sem fogadta el. Kovács László külügyminiszter a zárószavazás előtt kijelentette, a kormány négy célt követett a törvény átdolgozásakor. Támogatni kívánták a határon túli magyarok otthoni boldogulását, a magyar nyelv és kultúra megőrzését. Kovács szerint ezenkívül törekedtek arra is, hogy a jogszabály alkalmazható legyen a szomszédos országokban, illetve megfeleljen az uniós elvárásoknak úgy, hogy a kedvezmények megmaradhassanak. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a státustörvény elfogadása a demokratikus eljárás karikatúrája volt. Németh emlékeztetett arra, hogy a törvény általános vitáját a képviselők éjszakába nyúlóan folytatták, majd másnap már le is zárták. Kijelentette: a módosított kedvezménytörvényben Magyarország egyoldalú engedményeket tesz. Németh szerint diplomáciai szarvashiba, hogy a törvényt még jelenlegi formájában sem fogadják el például Szlovákiában. Németh szerint a módosítások elfogadásával a szocialisták lemondtak a határon túli magyarokról. A módosított jogszabály szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön. Bővül egyes kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni. Az ajánlások alapján a törvény preambulumában „az egységes magyar nemzethez tartozás” megfogalmazást a „magyar kulturális örökséghez való kötődés” kifejezés váltja fel. A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A módosított forma a Velencei Bizottság ajánlása alapján különbséget tesz oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. Eszerint az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetők össze a hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi rendelkezésekkel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják. A kedvezménytörvény a változás után világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A szomszédos állam egyetértése, ha az érintett ország igényli, csak a támogatások folyósításának rendjére vonatkozhat. A megállapodások keretéül a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálhatnak. A támogatásokat személyekhez, civil, iskolai és pedagógus szervezetekhez is el lehet juttatni, kétoldalú kormánymegállapodás alapján. Utazási kedvezményt viszont ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani. A kedvezmények köre kiszélesedik a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni. A kedvezményhez a magyarigazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni. (m, o)

VÉLEMÉNYEK A MÓDOSĺTÁSRÓL

Mikuláš Dzurinda szerint a magyar parlament nem szüntette meg a jogszabály területen kívüliségét, így Szlovákia számára továbbra is elfogadhatatlan. A kormányfő egyúttal megjegyezte: ha a támogatást intézmények kapnák, akkor elképzelhető a megállapodás.

Rudolf Schuster államfő nem örülne, ha bármilyen, külföldön elfogadott jogszabály a szlovákiai kormánykoalíció szétesését idézné elő.

„Ha a kormánykoalíció bármelyik tagja megpróbál ellentörvényt benyújtani, az MKP keményen hangot ad majd egyet nem értésének” – jelentette ki Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes szerint ettől függetlenül még a módosítás megszavazása után is meg lehet egyezni Magyarországgal, például a vegyes bizottságokon keresztül. (s, t, ú)