Korán halnak a magyarok

A múlt század kilencvenes éveiben a férfiak átlagéletkora 3,22 évvel nőtt, elérve ezzel a 69,86 évet, a nők átlagosan 77,22 évig élnek, ami 2,22 évvel hosszabb, mint a kilencvenes évek elején. Szlovákia a volt szocialista országok élvonalában szerepel, csak Csehország előzi meg, a többi környező ország – Ausztria kivételével – elmarad tőle. „Európai tekintetben az átlaghoz tartozunk, de a fejlett nyugati államok jóval megelőznek bennünket: a svéd férfiak például 8 évvel élnek hosszabb ideig mint a szlovákiai átlag, a nők esetében például a franciákkal összehasonlítva 5 éves lemaradásról beszélhetünk” – mondta Ivan Rovný tiszti főorvos. Mindkét nem tekintetében a déli járásokban a legrosszabb a helyzet: a Dunaszerdahelyi, Komáromi és a Galántai járásokban a férfiak csak 67,7-68,7 évig élnek, a többi déli járásban, Lévától keletre az átlag már csak 64,6-67,7 év. „A férfiak várható életkora szoros összefüggésben van a végzettségi szinttel is: legfiatalabb korban az alapiskolai végzettséggel rendelkezők halnak meg – állítja Rovný. Természetesen nem a műveltség a befolyásoló tényező, hanem az életstílus, az élet- és munkakörnyezet, az étkezési és az alkoholfogyasztási szokások, valamint a dohányzás. Rovný szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők komolyabban veszik az egészséges életmódot, egészségesebben táplálkoznak, többet mozognak, kevesebbet dohányoznak. A legmagasabb életkorra a pozsonyi férfiak számíthatnak, ők átlag 70-72,2 évet is megélhetnek.

A nők átlagéletkora mintegy 10 évvel magasabb a férfiakénál, ám a déli járásokban az ő esetükben is a legalacsonyabb a születéskor várható életkor. Nincs különbség a délnyugati és délkeleti rész közt: a várható életkor 74,9-76,4 év. A legmagasabb átlagos életkort – közel 80 évet – a nagyobb városokban élő nők érhetik meg.

Az utóbbi években is folytatódott a lakosság elöregedése, ami a csökkenő népszaporulat következménye: már 2001-ben és 2002-ben is negatív arányt mutatott, 0,2 illetve 0,1 százalékkal kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak.

Javult azonban az összlakosság egészségi állapota, a 2001-es évhez viszonyítva 2002-ben közel 13 százalékkal rövidebb ideig voltunk betegek. Csökken a szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhalálozók száma is, ennek ellenére még mindig ez vezeti a halálozási statisztikát: minden második elhalálozás ezen betegségek számlájára írható. A második legveszélyesebb betegségnek a daganatos megbetegedések számítanak. (lpj)

Közös szlovák–magyar felmérés készül

Pozsony. Szlovákia közegészségügyi hivatala közös felmérésre készül magyarországi partnerintézményével, melynek során a határ két oldalán élők életkörnyezetét kívánják megvizsgálni. „Elsősorban azt szeretnénk felmérni, hogy a határ két oldalán élők életkörülményei mennyiben azonosak, milyen eltérések mutatkoznak a levegő és a talajvizek szennyezettségében, fel szeretnénk térképezni minden olyan tényezőt, melyek befolyásolhatják a lakosság egészségi állapotát” – mondta lapunknak Ivan Rovný tiszti főorvos. (lpj)