Iskolaigazgatók: ki nevel a végén?

Fülek/Somorja. A címben szereplő kérdés megválaszolása komoly problémát jelent az iskolaigazgatóknak, mert egyre kevesebb a fiatal és mind több a nyugdíjaztatására váró vagy már nyugalmazott pedagógus. Mivel a tanári pályát választók társadalmi és anyagi megbecsülése meglehetősen alacsony, elenyésző a húszas-harmincas évükben járó gyakorló pedagógusok aránya. A tanári oklevelet szerző fiatalok nem igazán érdeklődnek hivatásuk iránt. Legutóbb Pintes Gábor, a Konstantin Egyetem adjunktusa végzett felmérést nyitrai hallgatók körében; kiderült, csak 52 százalékuk tervezi, hogy főállásban pedagógusként fog dolgozni, 40 százalékuk bizonytalan, 8 százalékuk kizárja ezt. „Sok más professzióban szinte elképzelhetetlen lenne az ilyen vélemény – magyarázza a felmérés eredményét Pintes Gábor. – Logikusnak és természetesnek tekinthetnénk, hogy azok a hallgatók, akik tanári szakokra jelentkeznek, tisztában vannak a pálya előnyeivel-hátrányaival.” A pedagógusi hivatás csekély vonzerejéhez hozzájárul az is, hogy a tanárok túlterheltek. „További problémát jelent, hogy például a mi járásunkban rendkívül kevés a fizika, a magyar és a szlovák nyelv szakos tanár. A pedagógusaink átlagéletkora mindössze 30-32 év, tehát a közeljövőben nem kell tartanunk a tantestület elöregedésétől” – mondta lapunknak Bolla Károly, a füleki Papréti Alapiskola igazgatójá. A somorjai Corvin Mátyás Alapiskolában is megtörtént a generációváltás – a pedagógusi hivatás iránt érdeklődők alacsony száma ellenére –, azonban néhány szak esetében szintén tanárhiánnyal küzdenek. „Kevés az informatika, az idegen nyelv, a földrajz szakos pedagógus” – tájékoztatott Ürge József igazgató. (ervé)