Hajszálnyi értékjavulás

„A valorizáció valamennyi járadékra érvényes, melyeket a Szociális Biztosító már megítélt, valamint megítél az év végéig” – mondta František Halmeš, az intézmény igazgatója. A biztosítónak éves szinten 2,62 milliárd koronába kerül a nyugdíjemelés, ez azonban nem tartalmazza a végrehajtással kapcsolatos kiadásokat, melyek további 36 millió koronát tesznek ki. A nyugdíjak az előző éves infláció és a béremelkedés arányában nőnek: a statisztikai hivatal adatai szerint a 2003-as infláció 8,5, a béremelkedés pedig 6,3 százalékos volt, ennek átlaga 7,4, azaz a szociális biztosításról szóló törvény értelmében ekkora mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az érintettek írásos értesítést kapnak a valorizációról. Előfordulhat azonban, hogy azok, akiknek a hónap elején viszi a postás a járadékot, az értesítést csak utólag kapják meg.

Az idei kétlépcsős nyugdíjemelést és az egyszeri 1000 koronás kiegészítést az egységes, 19 százalékos áfa bevezetésével és az év eleji energiaár-emeléssel indokolták a képviselők. A jogszabály szerint ugyanis a nyugdíjak minden évben egyszer, július elsejétől a már említett mértékben nőnek. Jövőre – hacsak a politikusok ismét nem szólnak közbe – ez már így lesz, és az előrejelzések szerint várhatóan mintegy 8 százalékra lehet számítani. „A jövő évi emelkedés pontos mértékét a statisztikai hivatal ez évre vonatkozó adatai alapján határozzuk meg” – mondta Halmeš.

Az átlagos öregségi nyugdíj ebben az évben eléri a 7000 koronát, ám ez a környező országok viszonylatában az egyik legalacsonyabb érték. Csehországban az átlagnyugdíj 7275 cseh korona (9304 szlovák korona), mely januártól 5,66 százalékkal, azaz mintegy 410 cseh koronával emelkedik. Magyarországon november elsejétől emelkedtek egy százalékkal a nyugdíjak, igaz, visszamenőleg megkapták január elsejétől. 2003 végén a 13. nyugdíj beszámításával az átlagos nyugdíjas havi 53 386 forintot, azaz mai árfolyamon 8610 koronát kapott. Ez az ottani átlagbér 60,2 százalékát teszi ki. Szlovákia ebből a szempontból is az EU alsóházában tanyázik, az átlagnyugdíj az átlagfizetésnek mindössze 45 százalékát teszi ki. Az unió fejlettebb részében Franciaországban a legbőkezűbb a nyugdíjrendszer: a franciák az átlagbér 85 százalékát kapják a nyugdíjkorhatár betöltése után. Összegszerűen az osztrákok átlagnyugdíja a legmagasabb: ők havonta több mint hatvanezer koronát tehetnek zsebre. (lpj, t)