Fegyelmezetlen parlament, feszített jogalkotási tempó

Pozsony. Pénteken ülésezett utoljára érdemben a parlament, ám sok képviselő már egy ideje szabadságol vagy kampányol, ezért hiányzott az utolsó ülésnapokról. A választások közeledtével egyre romlott a fegyelem a parlamentben, bár a mostani választási időszakra egyébként is jellemző volt, hogy a plénum gyakran nem volt határozatképes, a képviselők nem vettek részt a szavazáson, sőt munkába se jöttek. A legtöbb „igazolatlan órát” a nemzeti képviselők gyűjtötték össze, őket a HZDS, majd a független honatyák követik. Tibor Cabaj HZDS-frakcióvezető szerint az ellenzéknek nem kötelessége jelen lenni egy kormányjavaslatról szóló szavazásnál, az a kormánypártiak dolga. Peter Tatár (OKS) szerint különbséget kell tenni az obstrukció és a fegyelmezetlenség között, és úgy véli: az ülésterem legtöbbször a honatyák fegyelmezetlensége miatt volt üres.

A négy év alatt 33 független képviselője lett a parlamentnek, óriási volt a mozgás az egyes frakciók között. Nemcsak klubok szűntek meg és jöttek létre, hanem jelenleg sok olyan párt is képviselteti magát a törvényhozásban, amely nem mérettette meg magát a választásokon. Néhány koalíciós parlamenti párt támogatottsága pedig a felmérések szerint minimálisra csökkent; ha most lennének a választások, már nem jutnának a parlamentbe. Stabil szavazóbázisa csak a HZDS-nek és a Magyar Koalíció Pártjának van, és egyedül ez utóbbiról mondható el, hogy a frakció összetétele a négy év alatt nem változott. Az MKP-frakció egységes és fegyelmezett fellépéséről híres, bár néhány esetben – például az összeférhetetlenségi törvényről szóló szavazáskor – a képviselők szabad kezet kaptak. Az utóbbi időben a kiszámíthatatlanságáról ismert SDĽ-frakció kezdett fegyelmezetté válni, végül azonban teljesen felbomlott. A Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) már régóta nincs saját klubja, az SDKÚ frakciója pedig még próbált működni, de egy ideje már ott is érezhető volt a választások előtti idegesség. A HZDS-ben is történtek változások, a jelöltlista elfogadásától pedig teljes a letargia, hiszen több képviselő nem szerepel rajta. A nemzetiek kettéosztódtak, de Ján Slota, amíg egységesek voltak, sem járt gyakran a parlamentbe. Ennek ellenére az előterjesztett törvények nagy részét – köztük az uniós csatlakozásunk szempontjából fontosakat – sikerült elfogadni, bár sokszor az utolsó pillanatban érkeztek a parlamentbe, nem egyszer alacsony színvonalúak voltak, melyeket vagy nem írt alá az államfő, vagy később kiderült: gyors módosításra szorulnak.

„A négyéves időszak értékelésénél figyelembe kell azt is venni, hogy fantasztikusan nagy mennyiségű törvénytervezet került a képviselők elé, és sikerült behozni a lemaradást. Igaz, a gyors tempó rányomta a bélyegét a minőségre, de óriási munka volt” – véli Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. A parlament munkáját nehezítette, hogy a kormánypárti képviselők egy része gyakran az ellenzékkel szövetkezett, a Házban egy, a kormánykoalíciótól eltérő koalíció jött létre, és az utóbbi időben egyre kevésbé lehetett kiszámítani, ki hogyan fog szavazni, hogy a képviselők betartják-e szavukat. „Ad hoc koalíciók alakultak, és a kormánypártiak egy része a legfontosabb kérdésekben nem a megegyezés alapján szavazott” – tette hozzá Bárdos.

Mennyit hiányoztak

a képviselők?

Párt hiányzás (%-ban)

SNS 63,8

HZDS 57,4

PSNS 53,9

Függetlenek 47,5

SOP–LDÚ–SZS 28

KDH 21,3

MKP 17,4

SDK 16

SDĽ 13,7