Elutasító nyilatkozattal válaszoltak Pozsonyban

A nyilatkozat szerint Pozsony Budapesttel soha nem fog a státustörvény végrehajtásáról tárgyalni és kétoldalú megállapodást kötni, mert a normának területen kívüli hatálya van és etnikai alapon diszkriminálja a polgárokat. (A nyilatkozat teljes szövegét a 2. oldalon közöljük.) A Magyar Koalíció Pártja nem ért egyet az elfogadott dokumentummal.

„Helytelen és szokatlan kormánynyilatkozattal reagálni egy másik ország törvényére. Ezzel a kabinet hozzájárulhat a feszültség növeléséhez. A dokumentum számos pontatlan, szakmailag helytelen és egyoldalú megállapítást tartalmaz. Nem igaz, hogy a kedvezménytörvény Szlovákia területén diszkriminálja a szlovák nemzetiségű állampolgárokat. Ez dilettáns megállapítás” – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az a rész sem felel meg a valóságnak, mely szerint Szlovákia hajlandó lett volna tárgyalni, ám a magyar fél hibájából nem folytak egyeztetések. Csáky Pál sajnálkozását fejezte ki, amiért az MKP-n kívül egyetlen kormánytag sem tiltakozott a nyilatkozat ellen.

Egyedül Rudolf Zajac kifogásolta, hogy olyan törvényről mond hivatalos véleményt a szlovák kormány, melyet még senki nem ismer. Ennek ellenére az egészségügyi miniszter is igennel voksolt. „Minden közjogi méltóságnak kötelessége védeni az ország szuverenitását és alkotmányos rendjét. Az MKP álláspontja sajnálatra méltó. Nem látok okot arra, hogy az egyik partner feszültséget keltsen a kormánykoalícióban” – mondta Mikuláš Dzurinda a kormányülés után. Csáky szerint az MKP sohasem keltett feszültséget. A miniszterelnök ragaszkodik a jogszabály területen kívüli hatályosságához, szerinte ezt az Európa Tanács szerdai határozata is alátámasztja, ellenkező esetben az uniós politikusok nem szólították volna fel Magyarországot a kedvezménytörvény további módosítására és arra, próbáljon megegyezni az érintett országokkal. Mivel „az exterritorialitás ezer százalékra világos”, a kormányfő szerint a kabinet tegnap jó munkát végzett, mert a határozattal mindenkinek a tudtára adta: másik állam törvénye Szlovákia területén nem érvényesülhet. „Most a magyar félen a sor” – tette hozzá Dzurinda, akinek állítólag nincs ellenére a kisebbségek támogatása, ám az semmiképpen sem történhet a kedvezménytörvény alapján.

A miniszterelnök kizárólag a szlovák–magyar alapszerződést tartja elfogadható kiindulási alapnak. Ezt Eduard Kukan külügyminiszter is megerősítette, ugyanakkor elismerte: még nem olvasta a módosított kedvezménytörvényt, bár angol fordítását már megkapta. Ha a magyar fél elkezdi a törvény végrehajtását, Kukan és Dzurinda szerint nem marad más hátra, mint ellenintézkedéseket foganatosítani. A kormányfő bízik benne, erre nem kerül sor. Daniel Lipšic cáfolta, hogy az általa vezetett igazságügyi minisztériumban dolgoznak az ellentörvényen. Dzurinda leszögezte: nem készül ilyen jogszabály, ugyanakkor Szlovákiának minden lehetőségre fel kell készülnie, tehát arra is, ha a kedvezménytörvény érvénybe lép.

Bugár Béla, az MKP elnöke is nyilatkozott lapunknak a kedvezménytörvény ügyéről. A vele készült interjút az 5. oldalon olvashatják. (sza, ú)

MEGKÉRDEZTÜK

Csáky Pál miniszterelnök-helyettest (MKP)

A gyakorlatban mit jelent az elfogadott kormánynyilatkozat?

Jelen pillanatban nem sokat. Szlovákia a diplomáciai csatornákon keresztül elmondja, hogy nem ért egyet a státustörvény új változatával, ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót az egyéb tárgyalások előtt, de más dokumentumok alapján. A nyilatkozat nem tartalmazza szó szerint, hogy az alapszerződés alapján kell tárgyalni, de a kormányfő és a külügyminiszter ezt többször hangsúlyozta. Szlovák oldalról kétségkívül pozitív elmozdulás, hogy hajlandók tárgyalni a pénzügyi támogatásokról, de nem a státustörvény, hanem más dokumentumok alapján. Remélhetőleg a nyilatkozatot nem követi vita sem a parlamentben, sem a társadalomban, ami esetleg azt a célt szolgálhatja, hogy így próbálják elterelni a figyelmet más nyomasztó gondokról. (sz-a)