Kiváló bor csak minőségi szőlőből készülhet

A hazai szőlő- és bortermelők zöme már régóta tisztában van azzal, hogy belépésünk után az Európai Unió telített szőlő- és borpiacán csak a jellegzetes egyéni tájjelleget egyértelműen magukon hordozó, kiváló minőségű termékekkel rúghatnak majd labdába, vehetik fel a versenyt a konkurenciával. A tervezett belépés új helyzet elé állítja őket, hiszen az uniós követelményekhez igazodó termékszerkezetre váltás nem valósítható meg pár hónap alatt, nem beszélve arról, hogy a szőlőtelepítés beruházásigénye bizony jelentős, s a hozadéka csak pár év múlva érzékelhető. A termelőknek azonban nincs más lehetőségük, mint felvenni az eléjük dobott kesztyűt, hiszen az ma már nyilvánvaló, hogy a versenyképesség megőrzéséhez a jelenlegi termékszerkezet jelentős átalakítására egyértelműen szükség van.

- Az eredeti elképzelések szerint 2007-ig mi is évente 15-20 hektár új szőlő telepítésével számoltunk., azonban az Európai Unióba való tervezett belépésünkkel összefüggő információk kapcsán nekünk is alaposan fel kellett gyorsítanunk a folyamatot – fejezte ki egyetértő véleményét Halász Róbert a nyitrai székhelyű, köbölkúti telephelyű Profmat Kft. vezetője. Az 1993-ban létrehozott társaság 458 hektárnyi termőterületének több mint felén, összesen 250 hektáron termel szőlőt, s eddig mintegy 150 hektáron már sikerült felújítaniuk az ültetvényt.

- A telepítéskor elsősorban a piac által igényelt minőségi bortermeléshez szükséges fajtákra helyeztük a hangsúlyt, azokra, amelyek nálunk és külföldön is keresettek - állította. – Ennek érdekében körülnéztünk mind a hazai, mind pedig a környező országok piacain, s azt tapasztaltuk, hogy a jelenleg „menő fajták” , a Chardoneau, az Alibernet,, a Cabernet Sauvignon mellett a kékfrankos és a rizling fajtáknak is van jövőjük, ezért már mi is ezeket a fajtákat telepítettük.

A Profmatban nagyon fontosnak tartják a minőséget, s termékeiknek ehhez igyekeznek minden szükséges feltételt biztosítani, ugyanakkor a szőlőt és a gyümölcsöt is szintén elsősorban e követelmények alapján osztályozzák. Halász Róbert vallja, jó bort csak jó minőségű szőlőből lehet csinálni, s ez az elkövetkező időszakban várhatóan méginkább meghatározza majd a szőlőtermelés irányát. Jó példa erre a bazini Víno Matyšák borüzem, amely például már tőlük vásárolja a minőségi boraihoz felhasznált szőlőt, amelyet speciális kádakba gyűjtenek és megszabot feltételek szerint raktározznak a számára.

Az unióban minden bizonnyal a minőség, a fogyasztói igények kielégítése mellett az egyéni tájjelegű borok értékesítése kerül majd előtérbe, hiszen most már nem csak a hazai borvidékek termékeivel kell maj felvenniük a versenyt, hanem a vámmentesen behozható spanyol, olasz, francia és görög borokkal is. Ebből a szempontból jó helyzetben vannak, hiszen a köbölkúti dombok nyújtotta kiváló környezeti feltételek, a térség déli tájolású lejtői, a magas mésztartalmú talaj már évszázadok óta kiváló feltételeket teremtenek a minőségi szőlő- és bortermeléshez. Az unióra való célzott felkészülés jegyében lettek alapító tagjai az Inprovin tárrsulásnak is, amely az ún. integrált szőlő- és bortermelés szlovákiai meghonosítását és fokozottabb elterjesztését tűzte a zászlajára. Az integrált szőlőtermelés lényege olyan környezetbarát termesztéstechnológiai eljárások és technikák alkalmazása, amelyek minimalizálják a termelés környezetkárosító hatását, kevésbé mérgezik a környezetet, egészségesebb termékeket produkálnak, amelyek ma már az európai piacokon is jobban eladhatók. A Profmat szőlőültetvényeit már füvesítették, tehát a tőkék körüli talaj művelésének minimalizálásával és a kölcsönös szimbiózisban élő, a szőlő természetes védelmét biztosító élőlények egyensúlyi helyzetének kialakításához szükséges feltételek megteremtésével létrehozták a biológiai alapokra helyezett védekezés feltételeit, amely egyrészt kevesebb, illetve minimális mennyiségű vegyszer felhasználását igényli, s ezáltal jóval olcsóbbá teszi a termesztést, másrészt sokkal egészségesebb, és a piacon is egyre keresetteb árut eredményez. Az integrált szőlő- és bortermelés feltehetően az egyik lehetséges útja lehet a hazai szőlőtermelők érvényesülésének a telített európai borpiacokon.

A szőlő művelése köztudottan kézimunka-igényes, a társaság a gépesítés terén is komoly lépéseket tett, hiszen a tavaly vásárolt szőlőkombájn jelentős mértékben meggyorsítja, és megkönnyíti a nehéz időszaki munkákat, mivel nemcsak betakarításra, hanem egyéb tevékenységekre is kihasználható.

A szőlőtelepítések befejezése után borüzem építését tervezik, amely révén gyakorlatilag jobban érvényesíthetik és könnyebben értékesíthetővé tehetik a minőségi szőlőfajtáik hozadékát, a nemes tájjelegű borfajtákat. A Profmatban ma már tisztában vannak vele, hogy az unió termelőivel való lépéstartáshoz folyamatos fejlesztésekre, állandó megújulásra lesz szükség. Halász Róbert szerint azonban ha a közösség által biztosított támogatásokat és a szőlőtermesztésben helyzeti előnyünknek számító koncentráltabb termesztést ésszerűen ki tudjuk majd használni, nem kell félnünk a megmérettetéstől. Mindezt arra is alapozza, hogy cég eddigi eredményeinek értékelése alapján minden évben előkelő helyen végzett az agrárgazdálkodási kutatóintézet által felállított száz legjobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat rangsorában. Az itt felállított mérce pedig már az uniós versenyképesség követelményének szellemében rangsorolja az agrárpiac résztvevőit. (tszl)