Visszaesett a kosztosok száma

Tízegynéhány évvel ezelőtt még többen látogatták az iskolai étkezdéket, a korábbiakhoz képest mára megcsappant a kosztos diákok száma. Ennek számos oka van. Egyrészt alacsonyabb a születések száma, ebből kifolyólag a diákok létszáma is alacsonyabb. Másrészt emelkedtek az étel előállításának költségei, melyek jelentősen hozzájárultak az ebéd jelenlegi magasabb árához. A kosztosok számának csökkenése összefügg a munkanélküliség alakulásával is. Az állástalan szülők sok esetben nem képesek megfelelő öszszeget áldozni gyermekeik étkeztetésére, és más módon kénytelenek megoldani a helyzetet. A sok, kényszerből vagy saját elhatározásból állástalan édesanya házi készítésű koszttal várja haza csemetéjét, így azok nincsenek ráutalva az iskolai étkezdék kínálatára.

Az alapiskolai menzákon felszolgált ebédért legfeljebb 21-29 koronát kérhetnek a kosztos diákoktól, a középiskolák mellett működtetett étkezdékben 23-31 koronát is elkérhetnek az ételért. Ugyan mindenhol helyileg határozzák meg az ebéd árát, a fenti összegeknél nem kérhetnek többet. Az ebédjegy ára egyébként két tételből tevődik öszsze. Az ételhez szükséges élelmiszerek beszerzési költségeit teljes egészében a kosztos, azaz a szülő téríti meg. Az elkészítésével kapcsolatos kiadások az államot terhelik.

Az iskolai étkezdékben jelenleg a kilencvenes években összeállított receptek alapján készítik az ételeket. Az oktatásügyi minisztérium illetékesei éppen ebben az időszakban – vélhetőleg még az év végéig – dolgozzák ki korunk színvonalához mért, a mai gyerekek és fiatalok testi fejlődéséhez és egészséges táplálkozásához szükséges, megfelelő összetételű és kalóriaértékű ételek receptjeit. Mintegy nyolcszáz recept alapján főznek és készítenek ételeket az iskolai étkezdékben. Az előírásoknak megfelelően hetente kétszer teljes adagból – 60, 70, 80, 90 gramm, a korosztálytól függően – készített húsételnek kell szerepelnie a menzák kínálatában. A héten egy alkalommal kötelezően édes tésztát kell felszolgálniuk a gyerekeknek. A további napokon 10 grammal kevesebb húsadagból elkészített, valamint húsmentes, zöldségalapú ételt kell kapniuk a kosztos diákoknak. Gyümölcsöt vagy egyéb ebéd utáni kiegészítőt az iskolai étkezdék lehetőségeik szerint biztosítanak.

A marhahúsfogyasztás világszerte tapasztalható csökkenése jelentősen befolyásolta az iskolai menzák kínálatának alakulását is. A kergemarhakór felbukkanását követően számos szülő kérte gyermeke egészsége érdekében, hogy az étkezdékben lehetőleg ne szolgáljanak fel a diákok számára marhahúsból készített ételeket. A menzák természetesen tiszteletben tartják kérésüket, annak ellenére, hogy csakis szigorúan ellenőrzött, az egészségvédelmi előírásoknak megfelelő húsalapanyagokat használnak fel az ételek elkészítésekor.

A jogalanyiságuk számos egyéb mellett arra is feljogosította az iskolákat, hogy tanulóik számára büfét működtessenek. Az iskolai büfék sok esetben jelentős konkurenciái az étkezdéknek. A probléma abból fakad, hogy a büfék és az iskolákban üzembe állított kólaautomaták rossz irányba terelik a diákok étkezési szokásait. A diákok egy része miután a délelőtti szünetekben jóllakott a büfé és automaták kínálta étel- és italtermékeknek köszönhetően, általában nem ebédel, ebből adódóan az érintett gyerekek szervezete nem jut hozzá az elengedhetetlen és megfelelő minőségű táplálékmennyiséghez. Emellett pedig a büfében étkezés költségei csak alig valamivel alacsonyabbak, mint az iskolai étkezdében. (ervé, d)