Rendszertelen reggeli, hideg vacsora

Az ételed az életed, tartja a mondás. Egészségünk nagymértékben táplálkozásunk minősége függvényében alakul, éppen ezért korántsem mindegy, milyenek az étkezési szokásaink, főleg gyermekkorban fontos, milyen gyakorisággal és milyen minőségű táplálékot veszünk magunkhoz. A fejlődésben lévő szervezet sajátos étrendet igényel.

A Táplálkozáskutató Intézet felmérései szerint a gyerekek csupán 65%-a reggelizik, mintegy 85%-uk tízóraizik és hozzávetőleg 90%-uk ebédel rendszeresen. A gyerekek 65%-a rendszertelenül uzsonnázik. Délutáni étrendjük főként kenyérből, péksüteményből, gyümölcsből és füstölt húsáruból tevődik össze. Vacsorát rendszeresen 80%-uk fogyaszt. A megkérdezettek csaknem fele hetente kétszer hideget vacsorázik.

A 15–18 éves korosztályba tartozó fiúk 70%-a reggelizik rendszeresen, 60%-uk tízórait is fogyaszt. A fiatal fiúk háromnegyede ebédel és vacsorázik rendszeresen. Mintegy 43%-uk hetente 3-4 alkalommal hideg vacsorát fogyaszt. Esti étrendjükben a gyümölcsök dominálnak.

Az azonos korosztályba tartozó lányok étrendje nagyobb rendszertelenségeket mutat. A fiatal lányok általában kevesebbet és ritkábban esznek, mint a fiúk. Ezt alátámasztották a felmérés eredményei is, melyek arról tanúskodnak, hogy a lányok csupán fele ül le rendszeresen a reggeliző asztalhoz. Alig többen fogyasztanak tízórai gyanánt gyümölcsöt, kenyeret, hústermékeket. A főétkezésre is csak mintegy 69%-uk szán időt. Körülbelül ugyanennyien uzsonnáznak és vacsoráznak közülük. A hideg ételek esti fogyasztása körükben is gyakorinak számít.

A gyerekek és fiatalok táplálkozási szokásai egyebek mellett arról tanúskodnak, hogy az említett korosztály nagyobb mennyiségben fogyaszt sertéshúsból, mint marhahúsból készített ételeket. A csirke hetente átlagban csak egyszer kerül a diákok asztalára. Halétel még ritkábban, a felmérések szerint csupán havonta egyszer szerepel a fiatalok étrendjében. Füstölt hústermékeket nagy gyakorisággal, hetente több alkalommal is fogyasztanak a nebulók. Tejet naponta csak a gyerekek 50-60%-a iszik, legalacsonyabb arányban a középiskolás lányok hódolnak a tejivásnak. A különféle tejtermékek fogyasztása mindkét korosztályban, tehát a gyerekek és a fiatalok körében is alacsonynak mondható. A megkérdezettek harmada hetente 2-3 alkalommal eszik sajtot. A legtöbb zöldséget a 14 évnél idősebb lányok fogyasztják, a legkevesebbet a 14 év alatti fiúk.

A felmérések szerint számos hiányosság tapasztalható a diákok étrendjében és táplálkozási szokásait illetően. A vizsgálat eredményei kimutatták, a 11–18 évesek rendszertelenül reggeliznek. Általában a tízóraira elfogyasztott étel helyettesíti számukra a kiadós reggelit. Az iskolák majdnem mindegyikében működtetnek büfét, melyek általában a gyorsétkezdékhez hasonlón alacsony tápértékű, a fejlődésben lévő szervezet számára nem mindig megfelelő minőségű ételeket kínálnak a diákoknak. További problémát jelent, hogy az iskolai büfékben nem minden esetben tartják be az élelmiszer-higiéniai és az egészségvédelmi előírásokat, valamint nem biztosítanak higiénikus körülményeket az ételek elfogyasztásához.

Az iskolai étkezdéket az alapiskolásoknak körülbelül csak a fele látogatja rendszeresen. A középiskolák tanulói még kisebb arányban járnak ebédre. Mintegy harmaduk igényli a menzai kosztot. Ezek az adatok, összehasonlítva az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedekben készített felmérések eredményeivel, nagyarányú visszaesésről árulkodnak.