Valóban vörös a lenyugvó nap?

Az égboltot napszaktól és időjárástól függően gyakran más-más színűnek látjuk. Reggelente, amikor felkel a nap, sokszor vöröslik az ég, főleg, ha a közelben felhő is van. Napközben a nap sárga, az ég pedig kék színű. De a lenyugvó napot tűzvörösnek látod, az eget pedig rózsaszínűnek. Valóban megváltozik a színük, vagy csak mi látjuk úgy? Hogy ez ne maradjon továbbra is kérdés számotokra, segítünk megkeresni a választ. Ehhez azonban – hogy még hitelesebb legyen a magyarázat – végezzünk el egy kísérletet, ez majd segít megértenetek, hogy miért is van így. A kísérlet roppant egyszerű, nem is kell hozzá más, csak egy zseblámpa, egy hideg vízzel teli befőttesüveg és tej, amit egyelőre egy külön pohárba önts ki, semmiképp se a vízhez add hozzá.

A kísérlet tehát a következőképpen zajlik:

1. Egy tiszta befőttesüveget tölts meg hideg vízzel, majd keverj bele egy kiskanálnyi tejet! Sötétítsd be a szobát vagy a helyiséget, ahol éppen a kísérletet végzed, és az elemlámpát tartsd az oldalához! A vizet, ha minden jól megy, kék színűnek fogod látni.

2. Most úgy tartsd a lámpát az üveg elé, hogy a rajta áthaladó fény téged világítson meg! Ebben az esetben a lámpából kijövő fényt sárgának látod, éppen úgy, mint a delelő napot.

3. A harmadik lépés következik! Most jól figyelj, és kövesd pontosan az utasításokat. Keverj még két kiskanálnyi tejet a vízhez! Helyezd a lámpát az üveg széléhez, most oldalról világítsd meg a vizet. Még most is kék színűnek fogod látni, ha azonban a lámpa fénye az üvegen keresztül ismét téged világít meg, a víz már rózsaszínűnek fog tűnni.

A kísérlet lényegében ennyi, de biztosan érdekel, hogy vajon mi történt, amiért a vizet hol kéknek, hol sárgának, hol pedig rózsaszínűnek láttad. Azt már hallhattad és feltehetően tanultad is, hogy a Földet levegőburok veszi körül, ez a burok pedig tele van apró kis szennyeződésekkel és vízcseppekkel. A porszemek és a vízcseppek – akárcsak a vízben lévő tej a befőttesüvegben – szétszórják a napfény kék sugarait, s emiatt látjuk kéknek az égboltot. Amikor a nap alacsonyan halad, vörösnek látszik, mert a fénysugaraknak ekkor sokkal hosszabb utat kell megtenniük a levegőben, s ez idő alatt a kék sugarak szétszóródnak, és csak a vörös sugarak jutnak el a szemünkig.

Ha kinéznél egy űrhajó ablakán, az eget feketének látnád, és a rajta lévő csillagok nappal is láthatóak lennének. Ez azért van, mert az űrben nincs szennyeződés a levegőben, ami színeire bontaná fel a fehér fényt. Mindössze ennyi a titok! (s)