Testnevelés már az óvodában is

Nagyon sok család a puszta társadalmi-gazdasági egzisztenciája fennmaradásáért küzd, és nincs sem lehetőségük, sem idejük arra, hogy gyermekük mozgásszegény életmódján, helytelen táplálkozási szokásain változtassanak. Ennek egyik sajnálatos következményeként egyre több kisiskolás gyermek küzd valamilyen civilizációs betegséggel. A leggyakoribb és egyre aggasztóbb méreteket öltő probléma az elhízottság. A 2005-ös felmérések szerint az EU-n belül minden negyedik, hazánkban pedig minden ötödik iskoláskorú gyermek túlsúlyos, amely a kamaszkori lelki problémákon felül különbféle szervi és keringési szövődmények kialakulásához is vezethet. Sajnálatos, hogy egyre több tanulónál diagnosztizálhatók mozgásszervi (gerincdeformitás, lúdtalp) és légzőszervi rendellenességek is.

Új testnevelési módszer

Ezért a megelőzést, a rendszeres egészséget védő mozgásoktatást nem elég az iskolás korban megkezdeni, ennek a folyamatnak már az óvodában kell elindulnia, hiszen itt kapcsolódik be a gyermek először a rendszeres testnevelésbe, melynek színvonala hosszú időre meghatározza a kondicionális és koordinációs fejlődését. Ennek harmonikus eléréséhez magas színvonalú, korszerű módszereket alkalmazó oktatásra van szükség az óvodai testnevelésben.

Ehhez szeretne segítséget nyújtani Dobay Beáta, a komáromi Selye János Egyetem Testnevelési Karának tanárnője. Igencsak igényes és tiszteletre méltó feladatot tűzött ki maga elé, amikor elhatározta, hogy a csallóközi óvodákban bemutató-órák keretén belül ismerteti azt az új testnevelési módszert, amelyet Dr. Bánhidi Miklós, a Janus Pannonius Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének adjunktusa, a Győri Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola tanára dolgozott ki az United Games of Nations Internacionalnál szerzett tapasztalatai alapján. Bánhidi tanár úr gyermekcentrikus módszerében teljesen szakít a svéd tornáztatási stílus és a diszciplínára épülő gimnasztikai típusú gyakorlatok oktatásának hagyományaival, és helyette egy, a teljes mértékben játékra épülő interaktív mozgásoktatást szorgalmaz. A kicsik a kreativitást, játékosságot, fantáziát szabadon engedő természetes mozgásokra épülő játékok során könnyebben motiválhatóak, a sikerélmény pedig olyan pozitív impulzusokat alakít ki bennük, melyek segítségével egyre inkább kialakul a belső igény a testmozgás iránt.

Flexibilis óvópedagógusok

Mivel az óvodás gyermekek 10–15 percnél tovább nemigen tudnak egy adott dologra koncentrálni, figyelmük még szétszóródó, a mozgásos játékok végeztetése során a pedagógusnak kellőképpen flexibilisnek kell lennie, gyakran kell változtatnia a foglalkozás alatt a játékokat, játékszereket. Csak így lehet elérni, hogy a kisgyermek önfeledt játékát úgy irányítsák, hogy általa elérjék pedagógiai célukat, ezáltal a torna pedagógiai eszközzé váljon, de örömszerző tevékenység is maradjon.

E módszer kiváló lehetőséget nyújt az érzékszervek működésének fejlesztésére, különös hangsúlyt fektetve a hallás fejlesztésére, a mozgás harmonikus ritmusának kialakítására, ezért célszerű a foglalkozások alatt a zene alkalmazása, amely ritmust ad és ugyanakkor a mentális egyensúly fenntartását is elősegíti.

Dobay Beáta az oktatásokon kiemelt figyelmet szentel annak hangsúlyozására, hogy a gyermekek mentális egészsége szempontjából mennyire fontos a szakszerűen alkalmazott izomlazító és relaxációs módszerek beiktatása a testnevelési foglalkozások tananyagába.

Azok, akik behatóbban is szeretnének megismerkedni az óvodai testnevelés korszerű módszereivel, újabb információkkal bővíteni tudásukat, hozzáférhető a Dobay tanárnő által írt és szerkesztett, magas színvonalú és igencsak hiánypótló könyv, mely az egyetemi képzésben részt vevő óvodapedagógusok részére jelent meg.