Objektívebb új érettségi vizsgák

A kérdéssel foglalkozó szakemberek egyebek mellett a Monitor elnevezésű projekt – mely szimulált érettségi vizsgák révén próbálja felmérni a diákok tudásszintjét – segítségével igyekeznek felkészíteni a pedagógusokat és a tanulókat az új típusú érettségi vizsgákra. Az érettségi rendszer reformja kiötlőinek és megvalósítóinak elsőd-leges célja az, hogy a tanulók tudásszintjéről és felkészültségéről a jövőben objektívabb képet tükrözzön a záróvizsga eredménye. A terveknek megfelelően a vizsgaeredmények értékelésekor nagyobb teret kapna a tárgyilagosság és az objektivitás. Persze kérdés, a gyakorlatban vajon mindez beválik-e. Mindenesetre a középiskolák jelenlegi második osztályos tanulói már új típusú érettségi vizsgát tesznek, melynek főpróbáját 660 középiskolában mintegy 54 ezer tanuló részvételével idegen nyelvből és matematikából a jövő tanévben tartják. Mivel az elképzelések szerint megnövekedne az érettségik objektivitásának a mértéke, az egyetemi vagy a főiskolai felvételiken is fokozottabb mértékben vehetnék figyelembe a jelentkezők érettségi vizsgaeredményeit. Egyelőre vita tárgya, hogy teljes egészében a felvételi vizsgával legyen-e egyenértékű az érettségi vizsga. A felsőoktatási intézmények vezetői jelen pillanatban még elzárkóznak egy ilyen megoldástól, mondván a középiskolából hozott érdemjegyek nem minden esetben tükrözik a tanuló valós tudásszintjét. Ez a helyzet nagy valószínűséggel megváltozhat azáltal, hogy az egységes vizsgarendszer következtében a jövőben központilag értékelnék a nebulók érettségi vizsgán nyújtott teljesítményét, erre vonatkozó konkrét ígéret az egyetemek részéről azonban ez ideig nem hangzott el.

Az új típusú érettségi vizsga megjósolható előnyei ellenére számos szakember gondolja úgy, hogy több ponton is problémák merülhetnek fel a jövőben. Egyebek közt félő, hogy a diákok érettségivizsga-eredményei alapján egyfajta rangsort állítanának fel az egyes középiskolák közt, amely az iskolák súlyos következményekkel fenyegető versengéséhez vezetne. Az összehasonlításuk csak abban az esetben volna mérvadó, ha a tanulókkal, mielőtt megkezdik középfokú tanulmányaikat belépő felmérőt íratnának. A belépő felmérő és az érettségivizsga-eredményeinek egybevetésével valóban meg lehetne ítélni, az adott középiskola mennyire sikeres a diákok felkészítésében. További problémát jelent, hogy az új érettségik sokkal inkább a tanulók lexikális ismereteinek, tételes tudásának, mintsem átfogó értelmi képességeinek felmérésére szolgálnak. A nebulók egyéb képességei, melyek a gyakorlatban nagy jelentőséggel bírnak, mint például a rejtett összefüggések felismerésének, a megszerzett információk alkalmazásának képessége továbbra sem képezi majd a záróvizsga tárgyát. ĺgy előfordulhat, hogy a biflázó diákok szerepelnek majd jobban az érettségi vizsgákon. Azok a diákok pedig, akiket képességeik alkalmasabbá tesznek a felsőfokú tanulmányokra rosszabb teljesítményt nyújtanak. Egyébként az egész hazai iskolarendszer főként az enciklopédikus ismeretek átadását szolgálja, aminek a szükségességét a mindennapi élet csak kis mértékben igazolja. A tervezett érettségi ezt az egyébként is uralkodó tendenciát tovább erősíti.

Az új rendszerben előreláthatólag még jobban kiütköznek a tanulók közti szociális különbségek. Jobb vizsgaeredményt érhetnek el azok a nebulók, akiknek a szülei képesek megfizetni a különféle felkészítőket, a drágább és jobb minőségű tansegédeszközöket.

Fenyeget annak a veszélye is, hogy mind az iskoláknak, mind a gyerekeknek és a szüleiknek a minél jobb vizsgaeredmények elérése lesz az elsődleges célja, nem pedig a tartós tudás megszerzése.

Az említett szakemberek kifogásolják továbbá, hogy az érettségi vizsgák új rendszerének előkészítésébe nem vonták be kellő mértékben a közvéleményt, elmaradtak a nagy nyilvános viták.