Minek örülnek az interjúztatók?

A Robert Half International (RHI) tanácsadó cég vizsgálati eredményei szerint az álláshelyek 70-80 százaléka személyes közlésekre alapozva töltődik fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapcsolatok szerepe kiemelten fontos, a szakmai gyakorlatokon való részvétel pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy igényeinek megfelelő álláshoz jusson a jelölt.

Az álláspályázat mellékleteként csatolt önéletrajz fontos eleme az időrendi bemutatás, a megkérdezett személyzeti szakemberek 78 százaléka jobban kedveli ezt a formát, mint a részletes, elbeszélés formájú típust. Az önéletrajzok második helyezett csoportjában részletesen bemutatja a jelölt különféle készségeit, az általa már alaposan begyakorolt feladatokat, a felelősséggel vállalható munkafázisokat.

Az állásinterjú során – nem meglepő módon – az udvariasság számít nyerő tulajdonságnak. Az ideális jelölt megvárja, míg hellyel kínálják, de elég önálló ahhoz, hogy ne tipródjon tovább, ha az interjú vezetője már helyet foglalt, és – esetleg tesztjelleggel – elfelejtette felajánlani, hogy leüljön az interjúalanya is.

A személyügyes szakemberek körében végzett vizsgálat során kiderült az is, hogy a döntéshozó helyzetben levő vezetők gyakran megvitatják az egyes jelöltekkel kapcsolatos benyomásaikat munkatársaikkal, asszisztenseikkel is. Az esetek 60 százalékában kikérik a titkárnő vagy más, alacsonyabb beosztású munkatárs véleményét is. Még egy okkal több, hogy mindenkivel kedvesen viselkedjünk, akivel az interjú helyszínén találkozunk. Statisztikailag átlagosan legalább három-négy interjú szükséges ahhoz, hogy a jelöltek érdemi visszajelzést kapjanak, és még az sem biztos, hogy ezután alkalmazzák őket. Mindössze a jelöltek harmada számíthat arra, hogy az első két interjúhelyzet megoldja az álláskeresés, pályakezdés problémáját.

Őszinteség, kitartás

A kiválasztást végző szakemberek tapasztalatai szerint a jelöltek közel harmada attól sem riad vissza, hogy kozmetikázza pályázati anyagát, vagy elferdítse a valóságot. Az önéletrajzok legkritikusabb pontjai a magyarázat nélkül álló hosszabb kihagyások. Érdemes ugyan a munka nélkül töltött időre néhány fedőötletet kitalálni – például továbbképzésen való részvétel vagy önálló vállalkozás próbálgatása, ám nem ajánlott túlságosan elrugaszkodni a valóságtól. A vizsgálati eredmények szerint az interjúk sorrendje is befolyásolhatja a jelöltek végső kiválasztását. A legtöbb személyzeti szakember óvakodik attól, hogy az első jelöltek javára döntsön. Mintha azt a kimondatlan elvet követné, hogy minden jelöltet végig kell néznie, és aztán választhat. Sajnos, az elsőkre ilyenkor már halványabban emlékeznek még a gyakorlott szakemberek is…

A különféle készségek és kompetenciák rangsorában a szakemberek választásaiban a listát az őszinteség, a kitartás és a szóbeli kommunikációs képességekben való gyakorlottság vezette a kiválasztott személyek pályázati anyagainak tanulságai szerint. A kiválasztást segíti, ha meggyőző érvekkel rendelkezik a jelölt – miért pont ő lenne a megfelelő ember a cég számára. A beszélgetés végén a rá szánt idő megköszönése és a további levelezés menetére való rákérdezés is erősítheti az elszántság benyomását. Természetesen, akkor a leghatásosabb a pályázat, ha valóban képes a jelölt olyan tulajdonságokat felmutatni, amelyek a cég igényeinek megfelelnek. (rhi, he)