Mentsük meg a lévai gimnáziumot!

A lévai egyházi gimnázium alapító igazgatójaként erkölcsi kötelességemnek tartom reagálni Hajtman Béla igazgató úrnak az Új Szóban 2005. szeptember 7-én megjelent cikkére.

Léván évszázadokon át működött magyar tannyelvű középiskolai szintű oktatási intézmény. Az iskola újraindítását kezdeményezők, élükön Pásztori Attila alapító lelkész úrral áldatlan, kb. 30 évig tartó hiányt szüntettek meg, amit a kommunista rendszerben idéztek elő, amikor direktív módon megszüntették a gimnázium magyar tagozatát.

Az alapító lelkész családjával együtt rengeteg megaláztatásnak, primitív rágalomhadjáratnak van hosszú ideje kitéve. Nem nehéz belátni, hogy szülőként nem volt más választása, kénytelen volt gyermekeit átíratni más gimnáziumba. Ez is egyértelműen azoknak a felnőtteknek a szégyene, akik még ma sem nyugszanak. Az új igazgató viszont alkalmazta óraadóként azt a szülőt, aki az egyházközségen belüli konfliktusokat a szülői szövetség elnökeként behozta a gimnázium falai közé. Megválasztása utáni első perctől kezdve rendszeresen romboló hatást fejtett ki, és ő is átíratta gyermekét más gimnáziumba. A szülők okosan vissza is hívták őt tisztségéből.

Miért rendült meg a bizalom a szülők és az iskolafenntartó között? Bizonyítani tudom, hogy a szülők és a tanári kar kéréseit, döntéseit, véleményét a presbitérium anarchista módon viselkedő tagjai – sajnos két kommunista besúgói múlttal rendelkező lelkész (egyik az akkori esperes volt) és a tapasztalatlan, karrierista megbízott lelkésznő aktív támogatásával – rendre elvetették, figyelmen kívül hagyták. Az önjelölt presbitereknek minden eddigi, az iskolával kapcsolatos döntése dilettáns, sőt egyenesen romboló hatású volt.

Miért nem tudnak a helyi alapiskola vezetői és pedagógusai hatni a diákokra és szüleikre az irányban, hogy a továbbtanulás terén gimnáziumunkat válasszák? A fő ok kézenfekvő: a szülők totális bizalomvesztése az iskolafenntartó iránt.

Elvártuk volna, hogy az MKP lévai járási elnöksége – melynek a lévai alapiskola igazgatónője az elnöke – időben foglalkozzon a problémával. Nagy mulasztásnak tartom, hogy a gimnázium a járási elnökségtől nem kapta meg az erkölcsi támogatást. Az alapiskola igazgatónője presbiterként is felemelhette volna a szavát a gimnázium érdekében, csillapíthatta volna a kedélyeket, de nem véletlen, hogy ő is az egyház törvényeivel ellentétes, méltatlan viselkedése miatt a zsinati tanács által felfüggesztett presbiterek közé tartozik.

Ami az anyagiakat illeti: Kassai Gyula lelkész úr szerint a fenntartó eddig (az utolsó 5-6 évről van szó) 3,2 millió koronával támogatta az iskolát. Bevételük ezen időszak alatt viszont 10-12 millió korona volt. Az iskolába behozott konfliktusok miatt az akkori elsős diákok száma azonnal drasztikusan 12-re csökkent. További nyolc olyan szülőről tudok, akik eredetileg a mi gimnáziumunkba kívánták gyermeküket beíratni, de a fenntartó iránti bizalomvesztés miatt másképp döntöttek. Sajnos az idén már nem nyílt első osztály, pedig nyugodt körülmények között, közös erőfeszítéssel elérhető lett volna, hogy akár 16 tanulót írassanak be. A mérhetetlen morális károkon túl a gimnázium eddig körülbelül 2,8–3 millió korona állami támogatástól esett el. ĺgy is lehet gazdálkodni!? Javasolom, hogy az elmaradt állami dotáció értékét hajtsák be a bizalomvesztés okozóitól. Az én igazgatási időszakom alatt a fenntartó mostoha viszonyokat teremtett: a kifizetetlen gázszámla miatt kényszerszünetet kellett elrendelnem, nem maradt pénz a decemberi fizetésekre, elmaradt több kötelező járulék befizetése, három évig egy korona sem akadt a takarítónői fizetésekre stb.

De visszatérek a lényeghez. Az igazgató úr szerint az évfolyamcsökkenés elbocsátásokat von maga után, ez három tanárt érint. Érdekli ez a presbitériumot? Az igazgató úr belépését követően már bocsátott el tanárokat, és felmondott az alapító lelkésznek is.

Ha azonnal nem fogunk össze és nem tesszük meg a kellő és határozott lépéseket, akkor három év múlva örök időkre megszűnik Léván a magyar tannyelvű középiskolai szintű oktatás. Az alapiskolás tanulók jelentkezési kérelmeinek leadásáig 3-4 hónapja van a fenntartónak arra, hogy radikális lépésekkel visszanyerje a szülők, az itt élő magyarság teljes bizalmát. Helyreállítani a bizalmat és megmenteni a gimnáziumot csak úgy lehet, ha a konfliktusokat okozók, tehát a volt esperes, gondnok, az érintett lelkészek, valamint az önmagukat lejáratott presbiterek haladéktalanul visszavonulnak. A fenntartónak demonstrálnia kell, hogy a gimnázium érdekében (is) van ereje és akarata megújulni, képes átértékelni és végleg lezárni ezt a gyászos és szégyenletes időszakot.

A tanári kar tagjairól tudom, hogy ezután is szívvel-lélekkel fogják végezni dolgukat, támogassuk őket, megérdemlik. A szülők többsége a nehéz időkben csodálatos helytállásról tett tanúbizonyságot. Az igazgató úr pedig – erejéhez mérten – nyújtson diáknak, szülőnek, tanárnak védelmet, biztosítsa a színvonalas nevelési-oktatási folyamat belső feltételeit. Tisztelettel kérem az egyházi méltóságokat, az MKP vezetőit, a sajtó képviselőit, határon túli barátainkat, szülőket és minden tisztességes, az ügyben tenni akaró és tenni tudó embert, hogy fogjunk össze. Mentsük meg a lévai egyházi gimnáziumot.

Dr. Nagy Béla, nyugalmazott alapító igazgató