Melyiket szeressem?

Az ifjúkor fejlődési feladatai közé tartozik a kortársakhoz való kapcsolódás – barátságok, szerelmek – gyakorlása mellett a távolabbi életcélok, a hivatás sarokköveinek kimunkálása. A felsőoktatásban töltött évek erőpróbának szánt időt jelentenek, egy köztes létet az iskolapad és a munkahely, karrier lépcsői közt. Ideális esetben egy felsőoktatási intézmény célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik hallgatói számára, hogy szinte játszva dolgozzanak életpályájuk építésén. Biztosítja a lehetőséget olyan kihívásokkal való megküzdésre, amelyek a világ különféle problémáinak megoldásának kipróbálását segíthetik, az intézmény védett környezetében.

Az egyes intézmények ugyanakkor eltérő feltételeket nyújtanak diákjaik számára, hogy szervezett keretek között találkozhassanak a munkahelyek, gazdaság világával.

A befektetett pluszmunka megtérül

Ma már a munkahelyek gyakorlott pályakezdőket várnak. Ellentmondásnak látszik, valójában mégsem az. A szakmai tudás alapfogásait szervezett gyakorlatok vagy önkéntes gyakornoki munka során is elsajátíthatják a hallgatók a képzés ideje alatt. A szakmai gyakorlatok – bár sokak számára inkább nyűgnek látszanak – ezt a célt hivatottak szolgálni. A gyakornoki pozíciók felderítése fontos feladat, amire érdemes időt szánni. Megtérül, hiszen a diploma birtokában már lesz néhány cég, ahol ismerősként fogadják a pályakezdőt.

Már a felvételi jelentkezést megelőzően érdemes tájékozódni arról is, a kiválasztott intézmény milyen kapcsolatokat ápol a gazdaság különféle szereplőivel. Tanulmányi osztályok, diáktanácsadó irodák munkatársai, karrierirodák vagy kortárssegítők – az intézmény hallgatóiból álló lelkes tanácsadói csapat, akik ismerik az intézményi élet árnyoldalait és előnyeit – segíthetnek a tájékozódásban.

A kortársak – vagy a kiszemelt intézménybe járó egykori iskolatársak, osztálytársak – segíthetnek abban is, hogy a diákélet mindennapjainak részleteiről árnyaltabb képhez jussanak a jelentkezők.

Az érdeklődési irányoknak megfelelő képzési irány kiválasztásakor az intézmények képzési programjának áttanulmányozása elengedhetetlen. Még ugyanazon szakképesítés elnyeréséhez is lehetnek eltérő súlyozásúak a képzési programban szereplő különféle tantárgyak.

Lehet, hogy valamelyik intézmény ugyanarra a gazdasági területre irányuló képzésében esetleg kevésbé magas követelményeket támaszt a matematika területén, esetleg egy humán irányként elképzelt terület – mondjuk a pszichológia esetében – szembesülhetünk váratlan tantárgyakkal, mint amilyen a matematikai statisztika vagy az élettan.

A választás során azt is érdemes szem előtt tartanunk: leendő szakmánk milyen jellemző készségeket, tudást feltételez az eredményességhez. A döntésben olyan emberek véleménye lehet mérvadó, akik a kiszemelt területen dolgoznak. Ismeretségi, baráti körből érdemes megkeresni, kik tudnak a foglalkozásra vonatkozó tapasztalatokról beszámolni. (he, f)