Megjegyzés a házi olvasmányokhoz

Szoktuk ezeket kötelező olvasmányoknak is nevezni, ami alapjában véve helytelen. Hogy miért – miért nem, azt most ne elemezzük. Ilyen mű az egyes osztályokban 5-6 szokott lenni. Alapjában véve olyan műveket, irodalmi alkotásokat sorol ide a tanterv, amelyeket minden iskolát végzett egyénnek illik ismerni, amelyek az irodalom aranyfedezetéhez tartoznak. Például az Egri csillagok (Gárdonyi), a Szent Péter esernyője (Mikszáth), A kőszívű ember fiai (Jókai) stb.

Most, hogy az unokámnak is olvasnia kell ezeket (az alapiskola 7. osztályába jár) és mint jó nagyapának, nekem is vele kell olvasnom, néhány dologra figyeltem fel. Nevezetesen arra, hogy tőle ezek a dolgok egészen távol állnak, majdnem azt mondanám, hogy fényévnyire.

Még ha olyannyira közismert, jeles alkotásokról is van szó. A mai fiatalokat már egészen más dolgok érdeklik: a számítógép, az internet, a világűr, az emberek keletkezése, a szülei körül játszódó problémák, a szex (hiszen tele van vele a tévé, a lapok, a mozi). S most, mert az iskola azt követeli, 300 oldalakat olvasson éjt nappallá téve, ha szorgalmas és lelkiismeretes – de ha nem –, akkor mi van? Vegyük már észre, hogy a világ megváltozott, hogy más időket élünk, és ezeket a házi olvasmányokat olyan felnőttek állították össze, akik 30–40 évvel ezelőtt voltak fiatalok. Nem igazán érdeklik őket ezek a dolgok. No meg aztán a nyelvezetük ezeknek a műveknek! Nehézkes, érthetetlen… Az unokám is százszor megkérdezte, és az mi? Nem értem! Én is megkérdeztem: és akinek nincs ott a nagyapja vagy nincs apukája, anyukája – azzal mi van? Tervezem is, hogy bemegyek egy órára, amikor ezt fogják tárgyalni, mert látni szeretném, hogyan is zajlik egy ilyen óra. Meg hogy mindenki ilyen jól olvas-e, mint te? Nem, nem – volt a válasz, azokkal mi van?

Javaslatom tehát az: értékeljék újra a házi olvasmányokat, illetve változtassanak azokon, válasszanak újakat, korszerűbbeket, s a tanulók érdeklődéséből induljanak ki. Másik javaslatom: a házi olvasmányok nagy része megtalálható filmen, így a fent említettek is, ezeket ott kell megnézni, esetleg néhány oldalt kell választani belőlük, elég azokat elolvasni.

Arra már nem is akarok utalni: mi, felnőttek, ki mikor olvasta ezeket (ha egyáltalán olvasta), illetve mit szólnánk azok mostani elolvasásához? Tessék ezeket kézbe venni és beleolvasni!