Karibi hangulat a komáromi Selye János Gimnáziumban

A komáromi Selye János Gimnáziumban idén is nagy népszerűségnek örvend a spanyol nyelv. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy a nyelvtanítás különböző formáit igyekszünk bevetni, hogy motiváljuk diákjainkat.

Nem riadunk vissza a nem mindennapi, a hagyományoktól kissé eltérő módszerektől sem azért, hogy a gyerekek kicsit nagyobb kedvet kapjanak a tanuláshoz.

A közelmúltban előadóvendégként köszönthettünk köreinkben egy nagyon szimpatikus fiatal párt – Erikát, aki szlovákiai magyar származású és férjét, a kubai Carlost. Egészen különleges hangulatot, igazi kubai temperamentumot adtak tanóráinknak.

Ez a fiatal pár érdekes prezentációt készített nekünk. Saját fényképeikkel és élménybeszámolóikkal nyújtottak betekintést az igazi Kubába. Nemcsak a turisztikai látványosságokat mutatták meg nekünk, hanem az ottaniak mindennapjait, szokásait, örömeit és félelmeit, küzdelmeiket a jobb életért. Beszéltek az iskoláikról, a diákokról és a kötelező egyenruha-viselésről, az osztályokról és azok szigorúan szabályozott berendezéséről. Igyekeztek a diákokhoz közel álló témákat boncolgatni, így gimiseink könnyedén beleélhették magukat a kubai fiatalok helyzetébe. Jól összeválogatott, a valóságot tökéletesen visszaadó képeikhez személyes történeteket, érdekességeket fűztek. A felnőtteket néhány ilyen elbeszélés talán visszarepíthetné a szocializmus idejébe, de a gyerekeknek ez a rendszer nagyon újnak, meglepőnek, néha egyenesen felháborítónak tűnt. Érdekes volt hallgatni ezeket a sokkoló tényeket egy életteli, mindig mosolygó fiatal férfi szájából, aki a kemény rendszer ellenére büszke kubainak vallja magát. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megmutatta nekünk a diktatórikus Kuba nagyon is emberi arcát. Talán épp ez a kettősség teszi vonzóvá ezt a távoli országot.

Az előadások spanyol nyelven folytak, némi magyar közreműködéssel Erikától, aki szintén második otthonaként beszélt Kubáról. Az órákat áthatotta a páros pozitív energiája, magukkal ragadtak bennünket is. A gyerekek pedig ennek hevében szinte észrevétlenül sajátították el az új ismereteket és kifejezéseket.

Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy megismerhettük és vendégül láthattuk ezt a két roppant különleges embert iskolánkban. Ennél jobb hír számunkra talán már csak az, hogy látogatásaik sorozata közel sem ért véget. Mint kiderült, Carlos profi táncos. Így hát megragadtuk az alkalmat, s felkértük őt, vezessen salsatanfolyamot. Szerdánként tehát összejön az érdeklődők apraja-nagyja, fiúk és lányok ropják együtt Carlos és Erika vezetésével a pezsgő latin ritmusokra. Szavaimat pedig egy spanyol mondattal zárnám, megköszönve a ránk áldozott időt és türelmet: Chicos, Erika y Carlos, muchas gracias!

Musitz Marietta

és Hevesi Petruf Alena

spanyoltanárnő