Halló, itt én vagyok!

Egy rövidke telefonbeszélgetés is sokat elárulhat rólad. Figyeld meg, mit csinálsz csacsogás közben, mi pedig az alábbiakban eláruljuk a cselekedeteid jelentését.

Csörög a telefon, erre előkapod a manikűrkészleted és a púderdobozkád. Nézz magadba. Picit hiú vagy, ugye? Bár gyakran dicsérik a külsőd, nem bízol a hízelgőknek, sőt saját magadnak sem, ezért minden szabad másodpercet felhasználsz a körmöd, rúzsod igazgatására.

Egyik füleden a kagyló, a másik füled befogod. Egyetlen pillanatig sem akarod, hogy zavarjanak. Ne lepődj meg, ha mások általában udvariatlannak, ellenségesnek ítélnek. Pedig igazad van, ez korántsem támadó, nagyon is védekező mozdulat. Környezeted bizonyára észreveszi majd, hogy mindig arra figyelsz, amit mondanak.

Bal kezedben a telefonkagyló, a jobb kezedben kávéscsésze. Te egyetlen pillanatot sem hagysz kihasználatlanul. Gyakorlatias vagy, talán túlságosan is. Ne feledd, ha iszol, az nem olyan zavaró, de csámcsogás már behallatszik a kagylóba. Valóban időt nyersz, ha ebédelsz, vagy uzsonnázol telefonálás közben, de borzasztóan megbánthatod vele a beszélgetőpartnered.

Noteszt tartasz a telefon mellett, de nem (csak) azért, hogy jegyzetelhess. A rajzolgatás, vonalhúzogatás feszültségről, idegességről árulkodik: képtelen vagy a beszélgetőtársadra figyelni. A firkálás valóban megnyugtat, de nem kellene inkább lazítanod egy kicsit?

Beszéd közben játszadozol a telefonzsinórral. Azért, mert unod már a beszélgetést, ugye? Irányítani szeretnéd a szófűzést, hogy érvényt szerezzél akaratodnak. A zsinór rángatásával nyomatékot adsz a szavaidnak. Magabiztosságod dicsérhető, de ne feledd, többet nyersz, ha engedékenyebb vagy, és nem akarod zsinóron mozgatni a többieket. (kifi)