Főiskolából kellene több

„Szlovákiában jelenleg a frissen érettségizettek csupán körülbelül 20 százaléka vesz részt a felsőoktatásban. Az elvárások szintjén megfogalmazódó, európai uniós átlag ezzel szemben mintegy 30 százalék, vagyis az európai államokban élő, középiskolából kikerült fiatalok durván egyharmada folytat főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat” – tájékoztatta lapunkat Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem közelmúltban kinevezett rektora. A tervezett 30% eléréséhez további felsőoktatási intézményekre volna szükség, a kérdés csupán az, vajon az egyetemek számát kell növelni, vagy hároméves képzést nyújtó, úgynevezett szakfőiskolákat kell-e létrehozni, fűzte hozzá. Korábban Szlovákiában is működtek főiskolák, azonban a kilencvenes években lényegi változtatások nélkül valamennyit egyetemmé keresztelték át. „Véleményem szerint a jelenleginél kevesebb egyetemi és több főiskolai szintű felsőoktatási intézményre van szükség. Ha az egyetemek számát vesszük alapul, nemcsak a környező országokhoz, hanem valamenynyi európai államhoz képest is Szlovákiában a legmagasabb az egy főre jutó, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézmény száma. Ha a felsőoktatási intézmények teljes palettáját veszzük figyelembe, az arányok tekintetében a sor végén kullogunk” – állítja a magyar egyetem rektora. Albert szerint az intézményi rendszer bővítése további nehézséget vet fel. A jelenleginél több egyetem és főiskola esetén az elitképzés fokozatosan elmozdulna a tömegképzés felé.

Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa szerint „a fejlett országokban a felsőoktatás ma a megfelelő korosztályok egyre nagyobb százalékát vonja be az oktatásba. Van olyan ország, ahol ez az arány 50% fölött van (Finnország), jelenleg Magyarországon 20% körül mozog. Célunk a felzárkózás a nyugat-európai átlaghoz, mert ennek a folyamatnak pozitív hatása egyre több polgár számára a nagyobb műveltség, a szélesebb látókör garanciája.

Másik jellemző vonása a mai felsőoktatásnak a sokszínűség, a különböző formák: felsőfokú tanfolyamok, főiskolák, továbbképzések stb. jelenléte. Azonban a felsőoktatás csúcsát ma is az egyetemek jelentik, melyek sok karral, illetve különböző egységekkel, nagy hallgatói létszámmal rendelkeznek. A fenti vonásokat egészíti ki az úgynevezett nyílt egyetem modellje, amely a korábbi meglehetősen kötött oktatási formák, meghatározott számú évfolyamok stb. helyett nyitott a társadalom igényeire, azaz nem 4-5 vagy akár 6 éves kurzusokat szervez, hanem ha szükség van rá, akár néhány hónapos vagy 1-2 éves képzéseket ajánl a legfrekventáltabb területeken (például informatika, környezetvédelem).”