A kevesebb talán több lenne

Előadóterem Szlovákia egyik legfiatalabb felsőoktatási intézményében, a komáromi Selye János EgyetemenTASR-felvételBár a vélemények megoszlanak, sokan úgy vélik, Szlovákiában újabb felsőoktatási intézményekre már nincs szükség. „Hazánkban túl sok az egyetem” – állítja Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke is. Bár üdvözli a magánszféra bevonását a felsőoktatásba, úgy látja, Szlovákia jobban tenné, ha elkerülné a felsőfokú képzés túlzott magánosítását. Vozár példaként Lengyelországot említi, ahol több tíz magánegyetem működik, a képzés színvonala pedig rendkívül egyenetlen.

Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke szerint az egyetemek önerőből képtelenek magas színvonalú képzést nyújtani hallgatóik számára. Véleményével Michal Mertinyák, a Diáktanács elnöke is egyetért, szerinte a hazai felsőoktatási piac mára telítetté vált.

Kulcsszó: a képzés minősége

Pavol Návrat, az Akkreditációs Bizottság elnöke sem látja a kereslet szempontjából megalapozottnak újabb közegyetemek létrehozását, a szakfőiskolákat azonban hiányolja a hazai felsőoktatási palettáról.

Andrej Salner, a civil szféra képviseletében üdvözli az egyetemek számának bővítését. Ha a felsőfokú képzés továbbra is ingyenes marad, az egyetemi tanulmányok iránt érdeklődők aránya folyamatosan emelkedni fog.

Az oktatásügyi tárca vezetése sem kívánja megakadályozni újabb egyetemek létrehozását. „Megfelelő mértékű kereslet esetén semmi sem gátolhatja a felsőfokú képzés bővítését – tájékoztatott Monika Murová, a minisztérium szóvivője. – Emellett fontos azonban az oktatás és képzés színvonalának megőrzése, illetve emelkedése. Megengedhetetlen, hogy pusztán „papírgyárként“ működjön egy egyetem, vagyis: a tudással ellentétben az oklevél megszerzése legyen a legfőbb cél.” Véleménye szerint a jelenleg alkalmazott akkreditációs gyakorlat az utóbbi kiküszöbölésére elegendő biztosítékot nyújt.

A színvonal biztosítéka az ellenőrzés

Salner szerint egyelőre korai, ebből adódóan pedig lehetetlen összehasonlítani a köz- és magánegyetemek színvonalát. Egyedül az akkreditációs testület támasztotta feltételek biztosítják a minőség-ellenőrzés alapját. Ez azonban önmagában nem elegendő, fűzte hozzá. Sinay szintén sürgeti a színvonalat ellenőrző mechanizmusok beiktatását. Véleménye szerint az európai uniós gyakorlat átvétele volna a járható út. Európa nyugati felében ugyanis független szervezetek figyelik és értékelik rendszeresen az egyes felsőoktatási intézményekben folytatott képzés minőségét. Szlovákiában mára ez utóbbi rendszer alkalmazása érdekében még csak a kezdeti lépéseket tették meg, most állítják össze ugyanis a sokat emlegetett, egyelőre csak áhított minőségellenőrzés módszertanát.

Az Akkreditációs Bizottság a hatályos szabályozás értelmében jelenleg 15 kritérium alapján véleményezi a hozzá beterjesztett, egyetemalapításhoz szükséges dokumentumokat. A hazai felsőoktatási intézményeknek 2006-ig valamennyi tanulmányi programjukat akkreditáltatniuk kell. A szükséges működési engedély híján ugyanis az egyetemek nem vehetnek fel hallgatókat az érintett tanulmányi szakokra. A testület eddig 1501 tanulmányi program közül 1441 beindítását hagyta jóvá. (ervé, h)