Pályaválasztás előtt álló diákjaink bizony elég nagy gondban vannak: hová jelentkezzenek, milyen szaktantárgyakat válasszanak. Ebben a döntésben kíván segítségükre sietni a fizika tantárgybizottság: szakelőadókat hív meg, így diákjaink új lehetőségekkel ismerkedhetnek meg. Ezt tettük idén is.
Fizika a mindennapjainkban
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14757389227099_83.jpeg.jpg?itok=Cq09pPHg)
Pályaválasztás előtt álló diákjaink bizony elég nagy gondban vannak: hová jelentkezzenek, milyen szaktantárgyakat válasszanak. Ebben a döntésben kíván segítségükre sietni a fizika tantárgybizottság: szakelőadókat hív meg, így diákjaink új lehetőségekkel ismerkedhetnek meg. Ezt tettük idén is. Iskolánk, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium volt diákja, Tari Dávid elfogadta a meghívásunkat, és Fizika a mindennapjainkban címmel érdekes szakelőadást tartott. Dávid a prágai Cseh Műszaki Egyetem gépészeti tanszékének negyedéves hallgatója, repülőmodell-tervezésre készül szakosodni. Az előadás a fizika egyszerűbb, gyakorlati felhasználását igyekezett bemutatni, főleg gépészeti szempontból. Tartalmazta a középiskolai fizika több tananyagát, amelyeket teóriamentesen, gyakorlati példákon igyekezett bemutatni.
Dávidtól megtudtuk, hogy a gépelemek tervezéséhez a szilárd testek mechanikája nyújt alapot, és a merev testek mechanikája tananyag a mechanizmusok tervezéséhez szükséges. A mechanikai munka és az energia ismerete az áttételek tervezéséhez kell. Példán keresztül bemutatta, hogyan alakul át az elektromos energia hőenergiává, miképpen számítható ki ebből a víz felforralási ideje. A folyadékok mechanikája például felhasználható egy víztartály kiürítési sebességének megállapításához.
„Az előadás célja az, hogy a diákok ne a fizikát, hanem az általa megoldott feladatot tartsák szem előtt. A műszaki pályán mozgók és mérnökök kezében egyedül a fizika nyújt megfelelő eszközt az adott problémák megoldásához, illetve új megoldások kitalálásához. Viszont nem kell a fizikára fizikaként tekintünk. Amint az adott feladatot az érdekes vagy gyakorlati oldaláról közelítjük meg, a fizika másodlagossá válik. Attól kezdve már nem Newton 2. vagy 3. mozgástörvényének a formulációja vagy a képletek százainak megjegyzése válik fontossá, hanem az, hogy az adott feladatot a leggyorsabban, a legrövidebb úton oldjuk meg. Ehhez persze motiváltnak kell lennünk”– vallja az előadó.
Dávid kiemelte, hogy az alapismeretek elsajátítását természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezért arra biztatta a tanulókat, hogy szerezzenek olyan tudásalapot, amire a főiskolán támaszkodhatnak. A tműszaki pályára készülő gimnazistáknak két fontos tantárgyat kell elsajátítaniuk, a matematikát és a fizikát. Az egyetemi tanulmányok kezdetén ez a két legmeghatározóbb tantárgy, amelyeken sok múlik. Ezek úgynevezett csereismeretek, hiszen a főiskolán a gimnazista kicserélheti elméleti tudását az iparista műszaki ismereteivel, így jelentősen megkönnyítheti az egyetemi éveket. Dávid saját tapasztalatából beszélt, mint említette, „ennek köszönhetően maradhattam az iskola diákja és ülhetek még most is az iskolapadban”. Kellett ez a kis útmutató, a jó tanács. Reméljük fiataljaink elgondolkodnak szavain.
Dávidnak sok sikert kívánunk a repülőmodell-tervezésben, és köszönjük, hogy megosztotta velünk tapasztalatait.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.