Az érettségi vizsgák rendszere és típusa országonként változik. Az Európai Unió több tagországában az érettségi egyetemi felvételi vizsgaként is szolgál.
Európa nem egységes
Belgiumban és Spanyolországban egyáltalán nem kell maturálniuk a végzősöknek. Belgiumban az utolsó két év átlaga számít, a spanyol diákok a középiskola befejezésekor pusztán egy bizonyítványt kapnak. Németország minden egyes tartományában különbözik az érettségi vizsga, mind tartalmában, mind formájában. A holland nebulók hatszintű záróvizsgát tesznek. Az érettségi vizsgák szerkezete majd minden államban azonos, tehát a tanulóknak a tesztlapok kitöltésén kívül esszékérdésekre is kell válaszolniuk. Míg például nálunk rendkívül bonyolult matematikai feladványokat kell megoldaniuk a maturandusoknak, a holland matematikai érettségin életszerű példák megoldását várják el a nebulóktól. Olaszországban egységes, egyszintű érettségi vizsgát kell tenniük a végzős középiskolai diákoknak. Az egyetemek nem elégednek meg az érettségi vizsgaeredményekkel, felvételi vizsga teljesítésére kötelezik a jelentkezőket. Svédországban nincs a miénkhez hasonlatos matúra. A középiskola lezárása egy sajátos értékelési rendszerben kiadott bizonyítvánnyal jár. A tanulók maguk döntik el, mely tárgyból és milyen szintű záróvizsgát tesznek. Az egyetemi felvétel szempontjából sokat számít, hogy a diák a lezárt tantárgyakat milyen szinten abszolválta. (ervé, mh)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.