Az igazgatók szerint hiányos a tájékoztatás

Galánta/Párkány/Tornalja/Kassa. „Szerintem eléggé nagy hiányosságai vannak az új típusú érettségi vizsgák előkészítésének, egyebek mellett a kellő tájékoztatás hiányára és a félinformációk tömkelegére gondolok. Úgy gondolom, egyelőre a sötétben tapogatózunk” – közölte lapunknak Rencés István, a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója. „Nagyon szkeptikus vagyok az új típusú érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Sem a tanárok, sem a diákok nincsenek eléggé felkészülve a változásra. Az érettségi rendszer reformjának kiötlői érzésem szerint konkrét esettanulmányok mellőzésével fogalmazták meg koncepciójukat, nem mérték fel alaposan a valós helyzetet. A központi érettséginek az lehet az egyik hátulütője, hogy az egyes középiskolákban eltérő tanterveket alkalmaznak, köszönhetően a törvényben engedélyezett 30%-os tantervi módosításnak. ĺgy előfordulhat, hogy olyan ismereteket kérnek számon a diákoktól, amelyeket a tantervi módosításokból adódóan a négy év során nem sajátíthattak el. Úgy gondolom, mindezeket a problémákat kiküszöbölhetné egy egységes kerettanterv. Egyébként is nagyon magas szintű követelmények vonatkoznak a középiskolák tanulóira, főként a gimnazistákra, akiknek olyan mennyiségű tárgyi tudást kell elsajátítaniuk, melynek alapos befogadása komoly problémákat okoz számukra. Tanulóink túlterheltek, aminek elsősorban az a következménye, hogy ismereteik általában csupán felületesek. Mindenre megtanít a mai iskolarendszer, csak éppen gondolkodni nem. Ugyanakkor az új típusú érettségi vizsgák a jelenlegi érettségiktől eltérően feltehetően sokkal objektívebben tükrözhetnék a tanulók felkészültségét. A jelenlegi rendszerben nincs mit tagadni, valóban játszik némi szerepet a tanár diákhoz fűződő viszonya” – véli a galántai igazgató.

A Párkányi Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója, Bobor János szerint a diákok többé-kevésbé felkészültek az egységes érettségi vizsgákra: „Évek óta rendszeresen részt veszünk a Monitor kísérleti jellegű országos tudásszintfelmérésben. Alapvető problémának tartom, hogy egyelőre hiányoznak a különféle tantárgyakra vonatkozó egységes tantervek, az azonos szempontú követelményrendszer. Ez nagyban megnehezíti a diákok számonkérését. Véleményem szerint a központi érettségik előnyét jelenti, hogy sokkal nagyobb objektivitást tesznek lehetővé, a mai rendszerben a szubjektivitás kap nagyobb szerepet.”

A tornaljai gimnázium igazgatója, Galo Pál Vilmos úgy látja, még időre van szükség ahhoz, hogy a diákok alkalmazni tudják a tesztkitöltős módszert, ami az új típusú záróvizsgák alapját képezi: „A felkészülésüket nagyban segíti, hogy iskolánk bekapcsolódott a Monitor felméréssorozatba.”

A kassai Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója, Reiter Géza szerint is rengeteg problémát vet fel az egységes érettségi bevezetése. „Egyebek mellett egyelőre az sem tisztázott tény, hogy az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákat felválthatják-e a 2004/2005-ös tanévtől kezdődő központi érettségik. Mivel erre jelen pillanatban semmiféle garancia nincs, kérdéses, lesz-e értelme az emelt szintű záróvizsgának. Ha a diákok az érettségivizsga-eredményeik alapján nyernének felvételt a felsőoktatási intézményekbe, mindenképpen kevesebb stressznek lennének kitéve. Jelenleg óriási megterhelést jelent a továbbtanulni szándékozó nebulók számára, hogy alig egy hónap leforgása alatt kell maturálniuk és felvételi vizsgát tenniük. A Monitor elsődleges hasznát abban látom, hogy a programba bekapcsolódott iskolák többé-kevésbé valós képet kaphatnak diákjaik felkészültségéről, felmérhetik tudásszintjüket. A mi tanulóink általában jól szerepelnek ezeken a próbaérettségiken, legutóbb is három tárgyból országos átlagon felüli teljesítményt nyújtottak” – fűzte hozzá a kassai igazgató. (R. V.)