Alternatív oktatást egyikük sem akar bevezetni

A különböző pártok oktatási szakembereinek egybehangzó véleménye szerint egy hatékonyan működő oktatási rendszer kellő alapját képezheti az elkövetkező generációk boldogulásának. A tudásra, mint legfőbb értékre való hivatkozás egyaránt jellemzi valamennyi, az ország kormányzására vállalkozni kívánó párt parlamenti választások előtt tett ígéreteit. A tudásalapú társadalom kiépítéséig és a pedagógusok anyagi jólétének biztosításáig vélhetőleg számos út vezet. Lássunk néhány példát erre az egyes pártok képviselőitől.

Mi a véleménye a tandíj bevezetéséről?

František Tóth, Az ANO oktatásügyi szakértője: A jövőben szükség lesz a költségtérítéses felsőoktatás fokozatos bevezetésére, mivel az egyetemi és főiskolai tanulmányokat jövőbe történő befektetésnek tekintjük. A felsőfokú végzettsége ugyanis magasabb bérekre jogosítja fel a munkaviszonyban lévő személyt. A tandíjkötelesség bevezetése azonban feltételezi egy erős szociális védőháló kiépítését, hogy mindenki számára elérhetővé váljék a felsőfokú képesítés megszerzése, és biztosított legyen a továbbtanulás lehetősége. A jövőben szükség lesz egy hatékonyan működő diákhitel-rendszerre is. A felsőoktatás terén tervezett további intézkedéseink közé tartozna a felvételi vizsgák teljesítése nélkül felvett hallgatók számának növelése.

Dušan Čaplovič, a SMER alelnöke és oktatásügyi árnyékminisztere: Szlovákia alkotmányában rögzíti az ingyenes művelődéshez való jogot, a tandíj ezért nem jöhet számításba. Épp ellenkezőleg, az államnak több figyelmet kellene szentelnie – karöltve a helyi önkormányzatokkal – az alap- és középiskoláknak.

Szigeti László, az MKP alelnöke, oktatásügyi államtitkár: Mivel az ország gazdasági helyzete hoszszabb távon valószínűleg nem teszi lehetővé a tandíjmentes felsőoktatást, fontolóra kell venni Szlovákiában is az egyetemi tandíj bevezetését. Az MKP azonban csak abban az esetben támogatja a költségtérítéses felsőfokú tanulmányokról szóló tervek megvalósítását, ha párhuzamosan sor kerül kompenzációs mechanizmusok kiépítésére is, azaz, ha a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók megfelelő anyagi támogatásban részesülnek egy jól működő ösztöndíj- és diákhitel-rendszer révén.

Hogyan képzeli el a felvételi rendszert?

František Tóth: Terveink szerint mind a középiskolák, mind az egyetemek és főiskolák felvételi vizsgakövetelmények teljesítése nélkül vennék fel a jelentkezőket. A leendő középiskolai diákok felvétele egyrészt a korábban elért tanulmányi eredményeik alapján, tehát az alapiskolában szerzett érdemjegyeik függvényében történne, másrészt az országosan végzett, diákok tudásszintjéről készített felmérések mutatói alapján. A középiskolai osztályok száma teljes mértékben az alkalmasnak tekintett diákok létszámától válna függővé, az iskolahálózat ennek köszönhetően összhangba kerülne a diákok és szüleik elvárásaival. A jövőben egyetemekre jelentkezők szintén felvételi vizsgák teljesítése nélkül nyernének felvételt. A jövendő hallgatók felvétele középiskolai eredményeiktől válna függővé. Mind a nappali, mind a levelező tagozaton növelni szeretnénk a hallgatók létszámát.

Dušan Čaplovič: A középiskolákon az egész országban egységesíteni kellene a felvételi teszteket a szakirány figyelembevételével. Ugyanígy országos rendszer alapján kellene felvételiztetni a felsőfokú oktatási intézményekbe, a közép- és alapiskolák tananyagára építve. Természetesen az érettségit is egységesítenénk. Ezzel a rendszerrel a diákok műveltségi szintjét jobban össze lehetne hasonlítani egyes régiók, országrészek, sőt országok között is. A nemzetiségi iskolákban minőségi érettségit fogunk javasolni szlovák nyelvből.

Szigeti László: Az MKP az egyetemi felvételi vizsgák rendszerét illetően szeretné elérni, hogy a jövőben a felvételi vizsgák alkalmával fokozott mértékben vegyék figyelembe a leendő hallgató érettségi vizsgán szerzett eredményeit. Tudjuk azonban, hogy ez a terv csak több lépésben valósítható meg. Elképzelésünk szerint a közeljövőben nagyobb súllyal szerepelnek majd az érettségi vizsgaeredmények a hallgatók felvételénél. Szorgalmazni fogjuk az anyanyelvű felvételi vizsgák bevezetését, amelynek köszönhetően a magyar tannyelvű középiskolák végzősei anyanyelvükön tehetnének felvételi vizsgát.

Terveznek változtatást az ösztöndíjak vagy a diákhitel terén?

František Tóth: Szükség van egy jól működő ösztöndíjrendszerre, hogy valamennyi társadalmi réteg számára elérhetővé váljék a továbbtanulás lehetősége. Az ösztöndíjak rendszerét olyan módon bővítenénk, hogy a szociálisan leginkább hátrányos helyzetű hallgatók teljes mértékben mentesüljenek a tandíjkötelesség alól. Terveink szerint állami forrásokból fedeznénk a roszszabb anyagi körülmények közt élő hallgatók tanszereinek, étkezésének és elszállásolásának költségeit, sőt, adott esetben ezek az egyetemisták még zsebpénzt is kapnának az államtól.

Dušan Čaplovič: Minőségi, és főleg átlátható gazdasági feltételekre van szükség mindkét támogatási megoldás bevezetéséhez. Ha az állam, az önkormányzat és a szponzorok (bankok, jogi személyek) nem kapnak egyértelmű működési feltételeket, addig nem is kerülhet szóba a tandíj bevezetése a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain. Aki távúton végzi az egyetemet, csak akkor fizessen, ha valahol dolgozik is (ha a munkaadó hozzájárul alkalmazottja továbbtanulásához, leírhatná az adójából).

Szigeti László: A jelenlegi ösztöndíj- és diákhitel-rendszer mindenképpen változtatásokra szorul. A párt választási programjában megoldást kínál a meglévő kompenzációs mechanizmusok hatékonyabb működtetésére is. Alaptőke-emeléssel tennénk lehetővé, hogy a hitelt minél többen igényelhessék. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy egyre több hallgató jusson diákhitelhez, másrészt ösztönözni kívánjuk a hitel mielőbbi visszatérítését. Ezzel egy időben kezdeményezni fogjuk a felhasználás hatékonyabb ellenőrzését is. Elképzeléseink szerint azáltal, hogy a hitelt felvett hallgatók rövidebb idő alatt törlesztenék az adósságukat, több egyetemista számára nyílna lehetőség a hitel felvételére.

Mi a véleménye a magyar egyetem, vagy a magyar kar kialakításáról?

František Tóth: Elképzeléseinkben nem szerepel a magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény terve. Nem szeretnénk növelni a hazai egyetemek számát, ellenkezőleg, a csökkentését tervezzük. Éppen ezért a meglévő keretek közt biztosítanánk a magyar nyelvű továbbképzést.

Dušan Čaplovič: Az európai oktatási rendszerben minden nemzeti kisebbség, a modern nemzet része egy államban (például Szlovákiában), lehetőséget kap majd a szomszédos államokban való tanuláshoz (például Magyarországon).

Szigeti László: A meglévő pillérekre építve szeretnénk létrehozni egy olyan különálló felsőoktatási intézményt, melynek tanítási nyelve a magyar lenne. A jövőbeli magyar egyetem egyebek közt felvállalhatná az anyanyelvű pedagógus-, valamint teológusképzést, illetve szolgálhatná a újságírók és más humán értelmiségiek képzését is.

Hogyan oldaná meg a kisebbségek felsőfokú oktatását?

František Tóth: Támogatjuk a kisebbségek művelődéshez és a felsőfokú képesítés megszerzéséhez való jogát

Dušan Čaplovič: Támogatom a nemzetiségi kultúra karának megalapítását a nyitrai Konstantin Egyetemen, államvizsgatárgynak azonban a szlovák nyelvet kellene megtenni, ahogy azt az Egyesült Államok déli részén élő spanyolok esetében is láthatjuk (az angol nyelvvel). Ez standard, ehhez ragaszkodunk. Támogatjuk az ország többnyelvűségét, a világnyelvek – angol, francia, spanyol, orosz, esetleg a német nyelv – előtérbe helyezésével. Mivel a nemzeti kisebbségek Szlovákia területén élnek, kötelességük – szóban és írásban is – tudni szlovákul. A diákoknak érdekük, hogy jobban érvényesülni tudjanak.

Szigeti László: A hazánkban élő nemzetiségi csoportok felsőoktatásával kapcsolatos problémák kezelésében mindenképpen az egyes kisebbségek igényeiből kell kiindulni. A szlovákiai ukrán és a ruszin nemzetiségűek anyanyelvű felsőfokú képzésére jelenleg az Eperjesi Egyetemen nyílik lehetőség. Véleményem szerint e két kisebbség tagjainak továbbképzése megoldottnak látszik. A roma fiatalok anyanyelvű továbbképzését az Eperjesi Egyetem és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem látja el. Úgy gondoljuk, a helyzet többé kevésbé e téren is megfelelő. A szlovákiai német nemzetiségű polgárok kivételével a többi kisebbség tagjai nem fogalmaztak meg felsőoktatásukra vonatkozó jelentősebb igényeket.

Megváltoztatná a kötelező iskolalátogatás időtartamát?

František Tóth: A párt programja nem tartalmaz ilyen elemet. Egészében kívánjuk vonzóbbá tenni a művelődést a fiatalok számára, célunk, hogy ezáltal meghosszabbodjék a tanulmányok átlagos ideje.

Dušan Čaplovič: Nem, ezt Szlovákia jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé.

Szigeti László: A kötelező iskolalátogatás idején az elkövetkező négyéves periódusban valószínűleg nem módosítanánk. A kormány és a parlament által a közelmúltban elfogadott Milénum elnevezésű nemzeti oktatáspolitikai tervezet is hosszú távú stratégiát fogalmaz meg a tankötelezettség idejének kérdésével kapcsolatban. A tervezet értelmében 2010 tájékán szóba jöhetne a hazai iskolalátogatás idejének meghosszabbítása, azaz mintegy nyolc év múlva a Skandináv-államokhoz hasonlóan Szlovákiában is a 18. életév lehetne a tankötelezettség felső határa. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy fiatalnak, ha nem is kellene feltétlenül érettségi vizsgát szereznie, kötelezően el kellene végeznie egy középiskolát.