A boldogságkereséstől a nyelvi ideológiákig

CSEHY ZOLTÁN

A győztes, Szabó Klaudia a magyar és a szlovák romantika boldogságfogalmait vetette össze (az individuális és a közösségi aspektusokra figyelve), illetve a boldogságkeresés irodalmi és hétköznapi formáit vette górcső alá. A dolgozat irodalomszociológiai és irodalom-lélektani aspektusait 70 kérdőív kiértékelése képviselte: az irodalmi boldogságmintázatok, mint kiderült, alapjaiban befolyásolják a ma emberének boldogságképzeteit. Malčák Anita a Norbi Update termékcsalád egyes szlovákiai márkaboltjainak termékneveit vizsgálta szlovák–magyar kontextusban, erőteljes szociolingvisztikai háttérrel: a kérdőíves módszer mellett Malčák a terepmunka más formáit is alkalmazta, így a nyelvhasználat árnyalása különösen jól sikerült. Kiripolszký Michaela az alapiskolák ötödik osztályának helyesírási szintjét vizsgálta attitűdvizsgálatok és kérdőívek segítségével, miközben a helyesírás szerepváltozásait és szerepértelmezéseit is részletesen elemezte az ideológiai tendenciák tükröződésétől kezdve az „antihelyesíráson” keresztül a „nyelvtannácik” vélt vagy valós fanatizmusáig.

Czucz Enikő kiváló dolgozata Borbély Szilárd testpoétikájával foglalkozott: a test áldozat jellegéről a nyelv kimenekítő szerepére helyezte a hangsúlyt, s az „apajogú nyelv” destrukcióját kísérelte meg egy olyan közegben, ahol a „testek csak grammatikák”. Az elemzés mélyenszántó gondolatmenete Borbély költészetének anyagiságát, nőiség-felfogását és traumakoncepcióit is számba vette. Takács Henrietta a nyelvi ideológiák jelenlétét vizsgálta Reményik Sándor sokat és sokszor szavalt, Az Ige című versében. A nyelvi fetisizmustól kezdődően a nyelvi szingularizmuson át a nyelvi és etnikai azonosság kérdéseiig jutott, s mintegy tíz olyan ideológiailag determinált konstrukciót regisztrált, melyeket a vers poétikai rangra emel. Szabó Éva részletmegfigyelésekben gazdag dolgozatot írt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének szlovák fordításáról: az első fordítást Pataki Maurus bencés tanár készítette 1925-ben, mely 1948-ban ismét megjelent, átdolgozott változatban. A regény másik fordítója, Marta Lesná modernebb szövegváltozata szintén honosító jellegű. Szabó Éva a reáliák fordítására és fordíthatóságára ügyelt, aprólékos filológiai munkája igencsak termékenynek bizonyult. Pinke Krisztina a felnőtt- és a gyereklét ütközését vizsgálta a Tatu és Patu kalandjait megörökítő, népszerű finn gyerekkönyv-sorozatban. Kitért kép és szöveg viszonyára, a humor jellegére, Bába Laura magyar fordításának erényeire, a szöveg finn és magyar kontextusaira. Balogh Tímea a Nyugat nőköltőivel foglalkozott, nevezetesen Török Sophie, Szenes Erzsi és Reichard Piroska munkásságával. A női lét, illetve a női írás irodalomszociológiai és irodalomesztétikai összefüggéseit taglaló dolgozat legfőbb erénye az érzékeny problémakezelés volt.

A pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén folyó tudományos diákköri munka éves szemléjét háromtagú zsűri, illetve a tanszék doktoranduszainak közössége bírálta el a tanszéket vendégelőadói és kutatói minőségben felkereső Vörös Ferenc vezetésével, aki a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, s kutatási területei közé tartozik egyebek mellett a felvidéki családnevek világa.

Az eredményes, jó hangulatú tudományos diákköri konferencia világosan jelezte, hogy az egyre inkább elharapózó, lelketlen tömegképzéssel szemben az értelmiségi elitképzésre fókuszáló tanszéki oktatási program működőképes, és valódi reményekre jogosít fel a szlovákiai magyar tudományosság jövőjét illetően.