Most érdemes termőföldet eladni

ÖSSZEFOGLALÓ

Akinek van eladásra szánt termőföldje, még két hét áll a rendelkezésére, hogy viszonylag egyszerűen és különösebb problémák nélkül értékesítse. Április végéig eladási moratórium volt érvényben a külföldiek számára, megszűnése óta (május 1-jétől) egészen az új szabályozás életbe lépéséig a föld bárkinek eladható – külföldinek és nem agrárvállalkozónak egyaránt. Jelenleg nem létezik semmilyen korlátozás. Elég, ha a vevő és az eladó megegyezik az árban, aláírják a szerződést, a kataszteri hivatalban pedig kérik a tulajdonosváltozás bejegyzését. Az erre vonatkozó javaslatot akár május 31-én is eljuttathatják az ingatlan-nyilvántartásba, noha a hivatal csak júniusban fog válaszolni, biztosan a jelenleg hatályos törvény értelmében járnak el, azaz az eladás körülményeit nem fogják utólag felülbírálni, nem fognak igazolásokat kérni, hacsak egyéb ok nem lesz rá, például valamilyen törvénysértés gyanúja merül fel.

Egy hónap szabadság

Június 1-jétől a helyzet változik, a tulajdonjog átruházásának feltételei szigorúbbak, az ügyintézés lassúbb és bürokratikusabb lesz, ami végső soron nagyobb korrupciót eredményezhet. A földművelési tárca állítja: az új szabályokra a szlovákiai polgárok védelmében van szükség. Az új törvény sürgősségi eljárás keretében került a kormány, majd a parlament elé, amit a szaktárca a külföldiekkel szembeni eladási moratórium lejártával indokolt. „Ez az átmeneti időszak április 30-ával befejeződött, azóta a termőföld tulajdonjogának a megszerzésére nemzetközi szerződések vonatkoznak. Most ki kell alakítani egy hatékony hazai feltételrendszert, mely a szlovákiai vevőket és az agrárvállalkozókat részesíti előnyben” – magyarázta Ľubomír Jahnátek földművelési miniszter a júniustól hatályos törvény szükségességét.

Befektetők kíméljenek

Gátat akarnak vetni a spekulánsoknak is, akik különböző okokból felvásárolják a telkeket. „Ha a parcellákat nem mezőgazdasági, hanem egyéb célokra fordítanák, csökkenne a termőföld, ami veszélyeztetné Szlovákia élelmezési biztonságát, ezenkívül kevesebb támogatást kérhetnénk az Európai Uniótól is, ami nagy veszteség lenne a költségvetés szempontjából. Ráadásul a tönkretett mezőgazdasági terület rekultiválása hektáronként 25–50 ezer euróba kerülhet, úgyhogy komoly gazdasági károk fenyegetnek” – részletezte Jahnátek.

Jaromír Matoušek, az UniCreditBank agrárvállalkozásokkal foglalkozó részlegének a vezetője megerősítette: az utóbbi években valóban nőtt az érdeklődés a termőföld iránt olyan jogi és természetes személyek részéről, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz, nem agrárvállalkozók. „Naponta kapok olyan információkat, hogy egyes ingatlanfejlesztők körlevélben szólítják meg a tulajdonosokat, hogy megvásárolnák a földjüket” – mondta Matoušek. Vannak közöttük külföldiek is, de főleg szlovákiai cégekről van szó, melyek két okból akarnak termőföldet venni. „Vagy magasabb bérleti díjat akarnak behajtani a földet bérlő agrárvállalatoktól, vagy arra számítanak, hogy a jövőben emelkedni fog a termőföld ára. Számukra ez befektetés” – tette hozzá a bank szakértője. Úgy véli, az új törvény segíthet stabilizálni az agrárvállalkozók helyzetét, ugyanakkor nem hiszi, hogy gátat vet a szélhámosoknak, nekik ugyanis olyan jól átgondolt módszereik vannak, hogy a megváltozott feltételek mellett is megvalósítják céljaikat, gyorsan alkalmazkodnak.

A hivatal az úr

Júniustól a termőföldet csak úgy lehet eladni, hogy a tulajdonos először jelzi, azaz meghirdeti az eladást a termőföld tulajdonjogának az átruházására vonatkozó ajánlatok nyilvános regiszterében – ezt júniustól indítja a szaktárca saját weboldalán, a www.mpsr.sk-n –, hirdetést függeszt ki a községi hivatal hirdetőtábláján, illetve a 10 ezer négyzetméternél nagyobb terület esetében a járási újságban hirdet (ha ilyen nincs, akkor valamelyik országos lapban). Miután két helyen is közzétette eladási szándékát, várja a vevők jelentkezését. A saját községéből, majd a szomszédos településről valókat kell előnyben részesítenie, s ha ott nem talál, akkor fogadhat el ajánlatot távolabbi érdeklődőktől. Ha nem talál szlovákiai vevőt, akkor kerülhetnek sorra a külföldi ajánlatok. Jelenleg amint megegyeznek az árban, létrejöhet az üzlet.

Júniustól bevezetnek egy hivatali lépcsőfokot: a vevőnek még az adásvételi szerződés megkötése előtt írásos kérvényt kell benyújtania a járási hivatal föld- és erdőügyi részlegén, hogy ellenőrizzék a termőföldet és az eladás körülményeit. A hivatal 30 napon belül köteles válaszolni, és csak pozitív válasz esetén köthetik meg az adásvételi szerződést.

Simon Zsolt, a Híd földügyi szakértője szerint e hivatali lépcsőfok korrupciós veszélyt rejt: „A termőföld eladásának engedélyezése végső soron az illetékes járási hivatalok alkalmazottainak a kezében lesz, miközben ezeket a posztokat tisztán politikai jelöltek töltik be. Erre a döntési folyamatra nem vonatkozik a közigazgatási eljárásról szóló törvény, tehát ha a járási hivatal elutasítja az engedély kiadását, a földtulajdonos csak bírósághoz fordulhat. Ezen kívül csak kenőpénzzel tudja „motiválni” a hivatalnokot annak érdekében, hogy a tulajdonát a vonatkozó törvény megsértése nélkül eladhassa.” Szerinte az új szabályok inkább a hazaiak, semmint a külföldiek elé gördítenek akadályokat. A külföldiek alapíthatnak például kft.-ket, és üzletrészeiken keresztül gond nélkül vásárolhatnak földeket, ezzel szemben júniustól mintegy 2 millió hazai termőföld-tulajdonos jogait korlátozzák. Szerinte azzal, hogy előnyben kell részesíteni az ugyanabból a községből származó vevőket, csökkenni fog a földterületek értéke. „Ha ugyanis a faluban mindössze egy–két vevő van, a föld ára értelemszerűen csökken. A kormány korlátozza a hazai vevőket is: nem tudnak majd földet vásárolni a lakóhelyükön kívül beruházási célból” – hangsúlyozta a Híd alelnöke. (sza)