Mit tehet az alkalmazott, ha a főnöke egyértelműen csak azért bánik vele rosszabbul, mert roma, magyar, gyermekes édesanya vagy valami más miatt különbözik a többiektől? Ifj. Mészáros Lajos jogász a munkahelyi diszkrimináció problémáját boncolgatja, olvasói levélre reagálva.
A munkahelyi diszkrimináció tilalmáról
Olvasói levél
Évek óta minimumbérért dolgozok egy pékségben, amely megnyitása óta két kollégával vagyok egy részlegen. Ugyanazt a munkát végezzük, és a jövedelmünk is egyenlő volt, de kollégáim fizetését most már harmadszor, legutóbb jelentősen emelték, rólam pedig a tulajdonos valahogy újra elfeledkezett. Amikor megkérdeztem őt, miért kivételezik a férfiakkal, munkatársaim jelenlétében őszintén bevallotta, hogy nem engedheti, hogy felmondjanak a fizetés miatt, de én még nem szültem, így nincs garanciája, hogy nem hagyom ott bármikor a pékséget. Nem hittem volna, hogy velem is történhet ilyen igazságtalanság. Milyen jogaim vannak, mit tehetek egy ilyen helyzetben?
Szlovákiában a diszkriminációellenes szabályok alapját az Alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma adja, amely szerint az alapvető jogok és szabadságok mindenki számára biztosítottak fajra, nemre, bőrszínre, nyelvre, hitre és vallásra, politikai vagy más meggyőződésre, nemzeti vagy társadalmi származásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vagyoni, származási vagy egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Senkit nem lehet az említett okokból megkárosítani vagy hátrányosan megkülönböztetni.
Az említett alapjogot különféle diszkriminációt tiltó jogszabályok hivatottak kiteljesíteni. A munkahelyi diszkrimináció szempontjából a Tt. 311/2001 sz. a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a Tt. 365/2004 sz. Antidiszkriminációs Törvény kulcsfontosságúak, melyek szerint munkahelyi diszkriminációról van szó, ha valakit érzelmi vagy gyakorlati szinten hátrányos megkülönböztetés ér faj, nem, nyelv, családi állapot, életkor, fogyatékosság, genetikai tulajdonság, szexuális orientáció, felekezeti, vallási, politikai vagy más meggyőződés, szakszervezeti tevékenység, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai csoporthoz tartozás, bőrszín, vagyoni helyzet, születés vagy más körülmény alapján.
Olvasónk számára lényeges, hogy az említett törvények szerint a nők és a férfiak foglalkozás, javadalmazás, előmenetel, szakképzés és munkakörülmények terén egyenlő bánásmódra jogosultak. Adott esetben az is fontos, hogy az Mt. 119a/2. §-a szerint „A nők és a férfiak az egyenlő munkáért vagy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérre jogosultak. Egyenlő munkának vagy egyenlő értékű munkának az ugyanazon munkáltató számára munkaviszony alapján végzett azonos vagy hasonló összetettségű, felelőséggel és megerőltetéssel járó, azonos vagy hasonló feltételek közt végzett, azonos vagy hasonló teljesítményt vagy eredményt hozó munka tekintendő.”
Olvasónkat a munkáltatója minden jel szerint hátrányosan megkülönbözteti, ezért a Tt. 160/2015 sz. Civil Perrendtartási Törvény 307. §-a s alapján antidiszkriminációs eljárást indítványozhat a bíróságon. Az indítványozó ilyen esetben főleg azt követelheti, hogy a munkáltató hagyjon fel a hátrányos megkülönböztetéssel, hogy az ő fizetését is emelje meg úgy, mint a férfiakét, esetleg nem vagyoni kártérítést (pénzbeli elégtételt) követelhet. A diszkriminációt persze alá is kell támasztani a bíróságon, amit olvasónk pl. fizetési kimutatásokkal tehet meg. Ám adott esetben (antidiszkriminációs per lévén) azt a legnehezebb alátámasztani, hogy a munkáltató női mivolta miatt különböztette meg olvasónkat. Ezt viszont olvasónk levele alapján a férfi kollégák igazolhatnák – már csak az a kérdés, hogy hajlandók volnának-e a tulajdonos ellen tanúskodni.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.