Változatlan árszint Szlovákiában

A húsárak az elmúlt hónapban 1,5 százalékkal nőttekPavol Funtál felvételeSzeptemberhez képest nem változtak a lakhatási költségek, az energiaárak valamint a telefonköltségek. Drágábban juthattunk hozzá ezzel szemben az egészségügyi és közlekedési szolgáltatásokhoz. Októberben folytatódott az élelmiszerárak csökkenése. A gyümölcsökhöz több mint 10, a zöldségekhez pedig csaknem 3 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá. A gyümölcsök közül az alma 24, a kivi 15, a mandarin 12, a citrom 7,5, a szőlő 7%-kal volt olcsóbb, mint egy hónappal korábban, míg a zöldségek közül a káposzta ára 21, a hagymáé 20, a petrezselyemé 11, a burgonyáé pedig 1%-kal csökkent. Viszont csaknem 31%-kal drágábban juthatunk hozzá a salátauborkához, 29 százalékkal a paradicsomhoz és 11 százalékkal a paprikához. A húsárak időközben 1,5, a tejtermékek és a tojások pedig 0,5 százalékkal drágultak.

Az első kilenc hónapban az átlagos infláció 8%-os volt. A maginfláció, amely nem tartalmazza a központilag szabályozott árak alakulását és az adóváltozások hatását, a szeptemberi 0,2%-os csökkenés után októberben változatlan maradt. Az elemzők egyébként 2,7 százalékot vártak októberről. Tavaly októberben 2,9%-os volt a maginfláció.

A piac nem reagált az inflációs adatokra, mert azok, az olaj drágulására alapozott elemzői várakozás ellenére, beleillettek az idei irányzatba, így nem változott az a feltételezés, hogy a központi bank az év végéig még ismét csökkentheti a kamatot, akár fél százalékponttal is, különösen, ha a szlovák korona drágulna. A pénzpiac éves szinten 7 százalék alatti tizenkét havi inflációt vár.

Szlovákiában a tizenkét havi infláció idén elmaradt a tavaly decemberi 9,3 százaléktól, de augusztusig minden hónapban jócskán meghaladta a központi bank ez év végi, 5,5-7,3 százalékos célsávját. Ennek ellenére a bank az idén háromszor csökkentette irányadó kamatát, a kéthetes repót – legutóbb június 30-án fél százalékponttal 4,50 százalékra –, mindannyiszor a felértékelési nyomás elhárításával indokolva az enyhítést. Ezt az könnyítette meg, hogy a kamatpolitika számára fontosabb maginfláció, tizenkét hónapra számolva, a decemberre kitűzött, 1,2-3,5 százalékos célsávon belül maradt. A csökkenés nyilván lehetővé teheti, hogy a központi bank is tovább támogassa a gazdasági növekedést a pénzügypolitika oldaláról, különösen most, mivel túlhevülés nem fenyegeti a külföldi tőke nagy beáramlása által támogatott gyors hazai gazdasági növekedést. Igaz, ettől a korona továbbra is drágulhat, de ezt, bizonyos határokig, a központi bank nyár óta hajlamos tudomásul venni. A bank maga is bízik a drágulás további lassulásában: jövő júniusra 4,0 százalékos tizenkét havi inflációt jósol.

Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) 5,5 százalékkal bővült az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, az ütem a második negyedben alig csökkent, 5,4 százalékos volt, miután tavaly a szlovák GDP 4,2 százalékkal nőtt, vagy a leggyorsabban Közép-Európában. Némi lassulásra utal az ipar helyzete: ugyancsak tegnap közölték, hogy az ipari termelés szeptemberben 5,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az augusztusi 5,6% után. Júliusban viszont csak 0,9 százalékos volt a tizenkét havi növekedés. (TASR, MTI)