Továbbra is vonzó a jelzáloghitel

A jelzáloghitelek vonzereje az elmúlt évben minden eddigi várakozást felülmúlt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a hitelkamatok lényegesen csökkentek. Erre az állam ugyan azzal felelt, hogy csökkentette a jelzáloghitelek kamattámogatását, ám ezt a kiesést a bankok újabb kamatcsökkentéssel enyhítették. A tavalyi kereslethez az állam azzal is hozzájárult, hogy megváltoztatta a kamattámogatás módját. Korábban ugyanis mindig az illető év állami költségvetéséről szóló törvényben szabták meg a támogatás nagyságát, ami aztán a hiteltérítés egész ideje alatt nem változott. A törvény módosítása miatt azonban a tavalyi második félévben megkötött szerződések esetében a kamattámogatás nagyságát már nem fixálták. Tavaly júliustól így már mindenki bizonytalan kamattámogatási összeggel köthet szerződést.

A változást a bankok természetesen arra használták ki, hogy a lehető legtöbb ügyfelet toborozzák a még kedvező hiteltámogatás mellett. Erre az előre nem meghatározott ingatlanra nyújtott jelzáloghiteleket használták ki. Ezek esetében ugyanis csak egy bizonyos összegű hitel nyújtásának a szándékát jelzik, míg a hitelt csak azt követően folyósítják, hogy az ügyfél teljesítette az összes szükséges feltételt, legkésőbb azonban fél éven belül. Előnye, hogy az ügyfélnek nem kellett előre pontosan meghatároznia, hogy mely ingatlanra kéri a hitelt, sőt egyes bankoknál azt az ingatlant sem, amellyel a hitelért kezeskedett. A bankok ennek köszönhetően a tavalyi első félévben 16 milliárd koronányi hitel folyósítását hagyták jóvá, meríteni ennek azonban csak a harmadát kezdték el. A legnagyobb növekedésre az Általános Hitelbanknál (VÚB) és az OTP-nél került sor.

Az állam, hogy megelőzze a további spekulációkat, idén januártól módosította a banktörvény jelzáloghitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit. Eszerint a bankok azon ügyfeleinek, akiknek már meg van kötve a hitelszerződésük egy előre meg nem határozott ingatlanra, azoknak 60 napon belül meg kell nevezniük az ingatlant, amire a hitelt kérik. Ugyanilyen határidőn belül meg kell kötniük a bankkal az erről szóló szerződést is. Ha ezt elmulasztják, a korábban meghatározott állami kamattámogatástól elesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idei évtől már nem lehet előre meg nem határozott ingatlanra is jelzáloghitelt felvenni. Ez esetben azonban már meg kell határozni, hogy mely ingatlannal kezeskedünk a hitelért.

A bankok a törvénymódosítással különféleképpen birkóztak meg, miközben nem mindegyik ajánl a törvényben felszámolt hitelforma helyett egyéb terméket. Néhány bank maradt a régi módszernél, természetesen azzal a feltétellel, hogy már megköveteli a pontosan meghatározott ingatlannal való kezeskedést. Vannak azonban olyan bankok is, amelyek hitelígéretet tesznek. Ezt ugyan nem szerződés formájában, az ügyfélnek azonban mégis biztonságot jelent, hogy ha teljesíti a feltételeket, akkor hozzájut a hitelhez. Néhány bank, mint például az OTP vagy az Általános Hitelbank nem kérnek ezért pénzt, a HVB Bank azonban ezért is 2 ezer koronás díjat számol fel.

Az új banktörvény hozott magával pozitív változást is. A bankoknak ugyanis közvetlenül a hitelszerződésben fel kell tüntetniük a hitel folyósításával kapcsolatos összes szolgáltatás díját. Ennek köszönhetően az ügyfelek pontosabb áttekintést nyerhetnek a költségeikről. (mi, t)