Tesztelték a naptejeket

Az ÖkoTest fogyasztóvédelmi szaklap legutóbb 20 fényvédőszert vizsgált. Közülük csupán 3 termék kapott nagyon jó minősítést, hetet a szakértők nem tartottak megfelelőnek. A negatív minősítést a kritikus fényvédő filterek és allergiát kiváltó illatanyagok jelenlétével magyarázták.

Sokakban él az a tévhit, hogy a napsugarak káros hatásai magasabb faktorszámú fényvédőszerrel kivédhetőek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy előnyösebb alacsonyabb faktoros napozószert használni és inkább a bőr tűrőképességének megfelelő ideig tartózkodni a napon. A magasabb faktoroknál a fényvédelem alig, viszont a bőr vegyi terhelése, s persze a készítmény ára is jelentősen megnő. A bőrt szoktatni kell a napfényhez, mert a szervezet csak lassan és fokozatosan építi fel a saját fényvédelmét: a bőrben festékszemcsék keletkeznek, megvastagodik a szaruréteg, megnő a verejték mennyisége (a benne lévő urokánsav jó fényszűrő). A fényvédőszerekben lévő fényszűrőkkel bizonyos mértékig meg lehet növelni a bőr védekezési idejét. Sajnos nem mindegyik készítmény felel meg az alapkövetelménynek, hogy ne károsítsa a bőrt, ne legyen toxikus, fényérzékenyítő, és a verejtékkel se lépjen reakcióba.

A fizikai fényszűrők jobbak, mert ásványi mikropigmenteket tartalmaznak, például cinkoxid és titándioxid port. Jellemzőjük, hogy visszaverik és szétszórják a sugarakat, s ezért azok csak elenyésző mértékben jutnak a bőrbe. A fizikai filtereket a bőr általában jól viseli. Védelmet nyújtanak az UV-A és az UV-B sugarakkal szemben, felkenés után azonnal hatnak. Nem véletlenül javasolják ezek használatát a bőrgyógyászok a gyerekeknek és az érzékeny bőrűeknek. Hátrányuk, hogy erősen, fehéresen fedik a bőrt. A kémiai fényszűrők közül az UV-A szűrőkhöz a benzofenonokat és a dibenzoilmetanokat, UV-B filterekhez a benzimidazolt, a para-amino-benzoésavat és származékait, valamint a fahéjsavésztert alkalmazzák a leggyakrabban. A kémiai fényszűrőket tartalmazó készítményeket legalább fél órával a napozás előtt fel kell kenni a bőrre. A fényvédőszerekben lévő kémiai filterek terhet is jelenthetnek a bőr számára. A kevésbé fotostabil anyagok reakcióba léphetnek a bőrrel, s ezáltal megnövelik az allergia kockázatát. A fényvédők nem egyforma intenzitással védik a bőrt. A vizes-alkoholos készítmények szárítanak, s alacsony viszkozitásuk miatt nem könnyű egyenletes védőréteget kialakítani a bőrön. A zsírok, olajok nem különösebben védenek az UV-fénytől. Alattuk a bőr jobban felmelegszik és a hőleadás is akadályozottá válik. Az emulziók jól és egyenletesen kenhetők a bőrre. Az allergia veszélyre azonban ezeknél is ügyelni kell. A normál és száraz bőrű egyéneknek a leginkább ez a típusú napozószer való. A gélek kellemesen hűtenek, könnyen lemoshatóak. A lipogélek hosszabb ideig a bőrön maradnak, víztaszítóak. A hidrogélek tapadó filmréteget hagyhatnak a bőrön. A zsíros bőrűek számára inkább ezeket javasolják. A mallorka-aknéra hajlamos egyének lehetőleg zsír- és emulgálószer mentes fényvédőket használjanak. Bár vízbiztos készítményeket is árulnak, úszás után tanácsos újra bekenni velük a bőrt.