Sokkal jobban teljesítenek a boldog dolgozók

ÖSSZEFOGLALÓ

Érzelmeink egész életünket áthatják, mozgatják, beleértve a munkánkat is. Érzelmi állapotunk nagyban befolyásolja hozzáállásunkat, teljesítőképességünket, ami nem elhanyagolható sem az egyén, sem a szervezetek számára. Nic Marks brit boldogságkutató szerint az érzelmek önszabályozó rendszerként működnek bennünk, vagyis információkat kapunk, amelyeket funkcionális viselkedéssé alakítunk. Egyfajta kommunikációs eszközként szolgálnak, hiszen egyrészt kimutatjuk az érzelmeinket, másrészt észrevesszük másokéit. Kutatások is alátámasztották, hogy az érzelmek nem kulturális sajátosságoktól függenek, hanem egyetemlegesek, vagyis minden emberben ugyanazok az érzések figyelhetőek meg. Míg a negatív érzelmeknek – félelem, harag, szomorúság, undor – az evolúció során a túlélésben volt szerepe, addig a pozitív érzelmek kiterjesztik a világgal való kapcsolatunk területét, azaz, ha boldogok vagyunk, több dolgot veszünk észre magunk körül, jobban figyelünk a másikra, a kapcsolatainkra, kreatívabbakká válunk.

Lelkesedés és kreativitás

Nic Marks szerint az csak mítosz, hogy a kreativitás a depresszióból ered, mivel bipoláris depresszió esetén, amikor éppen a rossz hangulat kerekedik felül, az egyén nem tud alkotni, működni, akkor jön elő a kreativitása, ha kibillen ebből a rossz lelkiállapotból. A kreativitás tehát sokkal inkább a lelkesedésből, a jókedvből ered. A szakember megfogalmazása szerint a lelkesedés koncentrált energiát jelent, és aki lelkes, az meglátja a lehetőségeket, illetve megpróbálja kihasználni azokat. Akik nyitottabbak, sokkal pozitívabbak, és akikben magas az érzelmi intelligencia, sokkal jobban ki tudják használni a készségeiket, jobban bíznak önmagunkban, könynyebben tudnak kapcsolatokat kialakítani.

Lassan fertőz a boldogság

A negatív és pozitív érzelmek azt mutatják, hogy az ember nemcsak túlélni, hanem boldogulni is szeretne a világban. Ugyanakkor mindkét előjelű érzelem ragadós – mutatott rá Nic Marks. A közösségi hálózatokban a boldogtalanság és boldogság három lépcsőt tud előre haladni az ismerősök között, ami azt jelenti, hogy több mint 2000 embert tudunk befolyásolni az érzelmeinkkel. A közösségi hálókban a düh terjed a leggyorsabban, a boldogság viszont lassabban „fertőz”. Ez a folyamat a munkahelyeken is tetten érhető, az ember hangulata ugyanis átitatja az egész szervezetet. Nem mindegy ezért, hogy bizonyos munkakörökbe milyen érzelmi állapotú embereket helyezünk, vannak ugyanis sugárzó és leszívó erejű munkavállalók. Ügyfélkapcsolati munkára például érdemesebb sugárzó erejű dolgozót alkalmazni, mivel sok emberrel találkozik, így érzelmeinek hatásköre is nagyobb – magyarázta Nic Marks.

A boldogságkutató úgy véli, csak azok a cégek tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek kihasználják a dolgozók kreativitását és tudását, a hierarchiák ugyanis napjainkra szétestek, és az emberek röghöz kötése sem jó stratégia ma már. Ha nem törekszünk a támogató vállalati kultúra kialakítására, alacsonyabb lesz a dolgozói lojalitás, és az ügyfelek elégedettsége is csökken – hangsúlyozta a szakember. A munkahelyi boldogságra sok vezető még mindig csak érdekes megközelítésként tekint. Az érzelmeknél, az érzelmi intelligenciánál sokkal fontosabbnak tartják az anyagi javakat, a munkáltatói márkát, vagy a humán tőkét. – A dolgozókról is emberi erőforrásként beszélnek, miközben a munkavállalókat nem lehet kisajátítani, csak bizonyos feladatokkal megbízni – jegyezte meg Nic Marks. Hozzátette: a dolgozók nem eszközök, amelyeket a vezető a kezében tarthat, meg kell őket győzni, hogy jobban dolgozzanak. Ehhez nemcsak követelményeket kell támasztani feléjük, hanem megfelelő körülményeket kell biztosítani.

Jól húz a derűs csapat

Kutatások bizonyítják, hogy a pozitív érzelmek a teljesítményre is kihatnak. Barbara Fredrickson és Marcial Losada például hatvan csapatot vizsgált értekezlet közben, a felvételeken pedig azt elemezték, hogyan viselkedtek egymással. Kiderült, hogy a nagy teljesítményt elért csapatoknál ötször, hatszor több volt a pozitív érzelem. A pozitív és a negatív érzelmek aránya ezeknél a csapatoknál 3 az egyhez. A szakember egy Gallup kutatásra is felhívta a figyelmet, amelyben 140 ezer embert kérdeztek meg, mit gondolnak arról, hogy a teljesítmény vezet-e a boldogsághoz, vagy a boldogság hoz nagyobb teljesítményt. Azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy ha boldog egy csapat, kétszer akkora az esély arra, hogy jobban is fog teljesíteni, mint fordítva. A Gallup egész világra kiterjedő felmérése szerint, ha egy vállalat odafigyel arra, hogy boldogabbak legyenek a dolgozói, 65 százalékkal csökkentheti a fluktuációt, 38%-kal a hiányzásokat, miközben 10%-kal nő az ügyfelek elégedettsége, és 21 százalékkal emelkedik a produktivitás.

Azzal kapcsolatban, hogy miként növelhető a munkahelyi boldogság, sokan fontosnak nevezték a vezető szerepét, stílusát és hozzáállását, hogy tudjon elfogadni, változni, elismerni, pozitív visszajelzéseket adni. A résztvevők véleménye szerint az is növeli az elégedettséget egy szervezeten belül, ha a munkavállalók szakmailag hitelesnek tartják a vezetőt, fel tudnak rá nézni, de abban is egyetértett mindenki, hogy fontos az érzelmi intelligencia, az őszinteség, a személyesség, a bizalom, a nyitottság és a türelem. Emellett oda kell figyelni a domináns munkavállalókra is, hogy ők milyen érzéseket adnak át a többieknek. A boldog szervezeti kultúra egyik sajátossága az is, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, a vezető pedig úgy ad teret másoknak, hogy közben nem veszít a pozíciójából. (SZK, munkajog.hu)