Már a jövőben sem bíznak

Kifejezetten pesszimista hangulatot tükröz a Statisztikai Hivatal legutóbbi fogyasztói hangulatjelentése. Az év elejei áremelések közül több csak hónapokkal később, a közüzemi számlák érkeztével mutatkozott meg a maga valóságában, és ez a felmérésben is tükröződött. Az októberi 49%-ról áprilisban 69%-ra nőtt azok száma, akik úgy vélik, az elmúlt 12 hónap során romlott az ország gazdasági helyzete. Úgy tűnik, vége annak az időnek is, amikor az emberek legalább a jövőben reménykedtek. Amíg az elkövetkező 12 hónap országos gazdasági kilátásait firtató kérdésre tavaly egész évben 50% körül mozgott azok aránya, akik további romlásra számítottak, januárban ez 64%-ra ugrott és áprilisban is 62% volt. Idén márciusban a hivatalos adatok szerint az éves infláció 8% volt, ami lényegesen magasabb adat az egy évvel korábbinál (3,6%). Ilyen, több mint 5%-os inflációugrást kiváltó központi áremelésre utoljára 1999 januárjában került sor. Ez hatalmas mozgást okozott a közvélekedésben is: Míg tavaly októberben a megkérdezettek 13%-a vélekedett úgy, hogy az árak jelentősen emelkedtek, januárban ez 26%-ra, márciusra pedig 37%-ra emelkedett, és ez a kategória vált a legnépesebb csoporttá. (Tavaly azok voltak a legtöbben, akik enyhe áremelésről számoltak be.) Az egyetlen kategória, ahol a kezdeti düh után újra visszatért a józan megfontolás, a közeljövő inflációs várakozása volt: Míg januárban 71% gondolta, hogy az infláció egyre gyorsabban vágtat majd előre, áprilisban már csak 37% vélekedett így. Ennek következtében a legnépesebb csoporttá újra azok váltak, akik az eddigihez hasonló tempójú inflációra számítottak. A jövővel kapcsolatos viszonylag kisebb pesszimizmus eredményeként a fogyasztói hangulat indexe a januári rendkívül alacsony értékhez képest áprilisra valamit javult. (A mutató a teljesen pesszimista mínusz 100 pont, illetve a teljesen optimista plusz 100 pont között terjedhet.) Az áprilisi -34,0 pont azt jelenti, hogy a hazai lakosság az uniós tagjelölt országok között a leginkább rossz hangulatban lévők közé tartozik. Ennyire mélyponton csak a lengyelek (-35) és a bolgárok vannak (-36 pont). Érdekes, hogy a legjobb hangulatban a balti országok lakossága van. A sort az észtek vezetik mínusz 4 ponttal, utánuk a litvánok (-11 pont) és a lettek (-12 pont) következnek. A fél éve még listavezető Magyarország idén tavaszra -18 ponttal a középmezőnybe szorult a -16 pontos Csehország mellé. A EU-országok lakosságának sincs túl jó hangulata: az áprilisi átlag csak -16 pontra sikerült. A hagyományosan optimistának nevezhető skandináv országok magukra maradtak, a sokáig ebbe a kategóriába tartozó Benelux-országok közül már csak Luxemburg tart ki, a hollandok már -19 pontnál, a belgák -11 pontnál tartanak. A tavaly szinte végig az optimista mezőben mozgó osztrákoknál -5 pontot mértek. Nagyon rossz a hangulat (-47 pont) Portugáliában és (-38 pont) Görögországban. Németország tavaly novembere óta tartósan -20 pont körül mozog, a franciák pedig már a -30 pontos határt ostromolják.