ĺnyencfalat a parasztgazdaságból

A helyi holland tejfeldolgozók rendszeresen fogadják a városi vendégeket, akiknek ha kedvük szottyan a kisgazdaságok felkeresésére, bármikor megtehetik azt. Megnézhetik a sajtkészítést, és ha étvágyuk támad egy sajtkülönlegességre, akkor meg is kóstolhatnak a kínált termékeket.Fotó: HocsiHogy pontosan megértsük, miről van szó, az osztrák példát érdemes alapesetként venni.

Követendő osztrák példa

Maria Thek, a Burgenlandi Agrárkamara szaktanácsadója szerint Burgenlandban sok olyan elaprózott, 8–10 hektáros gazdaság volt, amelyekből már igen nehéz volt megélni, ezért az emberek Bécsben vállaltak munkát, és mellékállásban gazdálkodtak. Elsősorban saját konyhára termeltek, emellett a felesleget jórészt helyben vagy a közvetlen körzetben értékesítették. Az 1980-as években, látván a fogyasztói igényeket, kialakult egy professzionális réteg, amely ma már a közvetlen értékesítésből él: helyben, az úgynevezett nyitott udvarokban vásárolhatnak a városból kilátogatók. A termelők közösen gazdaboltokat üzemeltetnek, szállodák halljaiban tartanak fenn szekrényeket, bennük a parasztudvarok termékeit kínálják, éttermekbe szállítanak, emellett az utóbbi időben divat lett a nagy cégek fogadásaira egy-egy parasztudvarból rendelni az élelmiszert. Azaz már parti-szervizzel is foglalkoznak a szomszédos ország gazdái, és még akkor nem is beszéltünk a tiroli falusi vendéglátásról.

Kétségtelen, hogy az élelmiszerbotrányok, az átcímkézések mind jobban a közvetlen értékesítésre irányítják a figyelmet, hiszen ebben az esetben a fogyasztó láthatja, hol készül az általa megvásárolt élelem, de a bizalmat növeli az is, hogy a gazda a saját családjának ugyanazt teszi az asztalra. Az említetteken túl természetesen még sok előnye van a közvetlen értékesítésnek: munkahelyeket teremt, javul a vidék népességmegtartó képessége, hozzáadott értékkel növeli a gazdálkodók bevételét, differenciálja és szélesíti a termékválasztékot, javul a termelők alkupozíciója, növeli a fogyasztók bizalmát, rákényszeríti az embereket a környezet tudatos ápolására, s mindemellett jelentősen csökken a termékek szállítási igénye és költsége.

Bár nem tartozik a közvetlen értékesítés fogalmába, de bizonyíték az egyedi termékek iránti igényre, hogy a nálunk egyelőre nem működő Cora áruházlánc minden csütörtökön fogad termelői élelmiszert. Jóllehet ez a szervezet az állandó minőségű, nagy forgalmú tömegáruk értékesítését látja el, szükség van arra is, hogy szűkebb réteg igényét is kielégítse különleges minőségű, egyedi termékekből, ami például megkülönbözteti az áruházat a konkurenciától. Ezen a ponton találkozik a hipermarket és a kistermelők érdeke. Ennek eredménye, hogy ma már negyven udvarból szállítanak a Magyarországon elterjedt Corába friss vágott galambot, megtalálható a fürj, a gyöngyös, a kis méhészetekből származó méz, most tervezik az úgynevezett „piros gyümölcs pult“ kialakítását, ahol 30 kistermelő (0,5–20 hektáron termelnek) friss gyümölcseit kínálják.

Kamra-túra – magyar módra

Magyarországon is van már példa a közvetlen értékesítésre. Ha az itteni példákat kellene, lehetne rangsorolni, akkor talán a homokháti gazdák vinnék el a pálmát, akik a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében már honlapot is üzemeltetnek. Nagy Lászlóné programmenedzser tájékoztatása szerint a Kamra-túra projektbe bejelentkezett tanyai gazdálkodók évek óta foglalkoznak értékesítéssel, vendéglátással. A legkorszerűbb marketingeszközöket is használják. Az interneten a www.kamra-tura.hu honlapon térképpel együtt feltüntetik, hogy kinél milyen termék vagy szolgáltatás kapható. Ha a fogyasztó megrendeli például a füstölt kolbászt, akkor kiszállítják, de ha előbb meg akarja ismerni a gazdaságot, kirándulhat, s vendégként megkóstolhatja a kínált élelmiszereket.

Szervezett formában

Külföldi – osztrák, svájci, lettországi, német – tapasztalatok tanúsága szerint ott megy jól a közvetlen értékesítés, ahol azt valamely szervezet (általában agrárkamara) szervezi. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, az élelmiszer-higiéniai, gyártási alapismeretek elsajátítására is. Legalább ennyire fontos a marketingismeretek átadása is. És bizony nem engedhető el a rendszeres, szigorú ellenőrzés sem. (A Magyar Mezőgazdaság nyomán)