A Šimečka-örökség került Fico célkeresztjébe

A két politikus közti, személyeskedő üzenetváltásba hajló konfliktus azért is kimondottan érdekes, mert Fico a miniszterelnökké választása óta tartózkodott a hasonló jellegű vitáktól. A kormányfő utoljára a választási kampányban Zuzana Čaputová államfőt támadta kemény szavakkal, de a kormányalakítást követően nem akadt olyan politikus, akit bírált volna. Most a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia vezetőjén, Michal Šimečkán talált fogás a kultúrharcban. Maga Šimečka szintén igyekezett kerülni a személyeskedő üzenetváltásokat, de a Milan Šimečka Alapítvánnyal kapcsolatos gyanúsítgatásokra már maga is élesen reagált és keresetlen szavakkal illette Ficót.

A két Šimečka

A szlovákiai kulturális életben bejáratott szereplőnek számító Milan Šimečka Alapítvány tevékenysége a múlt héten került a nyilvánosság figyelmének középpontjába. A szervezet gazdálkodására Martina Šimkovičová kulturális miniszter és jobbkeze, Lukáš Machala hivatalvezető hívták fel a figyelmet azon a sajtótájékoztatón, melyet a tárcavezető leváltását követelő tüntetések után hívtak össze.

Šimkovičová a vádaskodásokkal teli sajtótájékoztatón többek között meggyanúsította az alapítványt azzal, hogy „élősködik” a kulturális tárca forrásain, köztük a Művészeti Alap pályázatain. A tárcavezető furcsállta, hogy a Milan Šimečka alapítvány több alkalommal is kiemelt támogatást kapott az állami pályázatokon (2020-ban például 255 ezer eurót), a Művészeti Alap átalakítása előtt pedig egy három évre szóló, évente átlagosan 45 ezer eurós dotációról szóló szerződést kötöttek az alapítvánnyal egy kulturális fesztiválsorozat megrendezésére. Šimkovičová szerint ez a lépés nem nevezhető szokványosnak, miközben a politikus erőteljesen célozgatott arra is, hogy a Művészeti Alap szakmai tanácsában ülő, a PS-hez közeli jelöltek szerepet játszhattak az elfogult döntéshozatalban. A miniszter név szerint is megjelölte az elfogultnak tartott bizottsági tagok között Zora Jaurovát, a PS jelenlegi alelnökét – aki a parlamenten kívüli párt politikusaként, de a kulturális közegben mozogva valóban szerepet játszott a szakmai döntésekben, de utoljára a parlamenti választás évében vállalt hasonló szerepet.

A vádak erőteljesen alapoztak a névazonosságra, a Milan Šimečka Alapítvány ugyanis egy családi szálon valóban kötődik a PS elnökéhez, Michal Šimečkához: a politikus nagyapjáról nevezték el. Milan Šimečka a csehszlovák értelmiségi közeg egyik tagja, a rendszerváltás idején aktív szerepet vállalt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) tevékenységében, dolgozott Václav Havel csehszlovák elnök tanácsadójaként, majd 1990 szeptemberében elhunyt. Az alapítványt egy évvel később hozta létre több, vele szoros kapcsolatban álló értelmiségi – és azóta is több projektet üzemeltet, köztük civil képzéseket, emberi jogi programokat, valamint a [fjúžn] nevű fesztiválsorozatot.

Šimkovičová vádaskodásának napján megszólalt Robert Fico kormányfő is egy, a facebookon megjelentetett videóban. Fico szerint az alapítvány esete is mutatja, hogy Michal Šimečka valójában saját céljaira használja ki a dotációs rendszert és azért szervezte meg a kulturális miniszter elleni tiltakozást, hogy saját családjának pénzügyi érdekeit védje. Fico arra is erőteljesen utalt, hogy javasolni fogja a PS vezetőjének leváltását a parlament alelnöki székéből.

Az érintett, tehát maga Šimečka pénteken egy szokatlanul éles facebookos állásfoglalásban reagált az elhangzottakra. Keserű, bosszúszomjas embernek nevezte Ficót, aki Szlovákia érdekeinek védelme helyett csak a saját büntetlenségével és életjáradékával foglalkozik, az emberek összeveszejtésével pedig saját hibáiról szeretné elterelni a figyelmet. Šimečka szerint az alapítvány ügyének felhozatala egyfajta bosszú a sikeres, 18 ezer állampolgárt megmozgató tömegtüntetésért cserébe.

Az ügyben megszólaltak az alapítvány alapítói is, akik szintén kritizálták Fico kijelentéseit. A szervezet eredetileg több ismert személyiség, Martin Bútora, Juraj Flamik, Fedor Gál, František Mikloško, Miroslav Kusý, Peter Tatár és Peter Zajac nevéhez kötődött. A még aktív alapítók és az elhunyt személyiségek hozzátartozói szerint a miniszterelnök és a kulturális tárca 1989 novemberének hozadékait sodorja veszélybe, a toleráns, illedelmes és demokratikus társadalmat lehetetleníti el.

Az alapító tagok és családtagok véleménye szerint téves összekötni Šimečka nevét az alapítvánnyal, rádaásul a puszta vádaskodáson túl sem Fico, sem pedig Šimkovičová nem mutatott be bizonyítékot a források hűtlen kezelésére. Andrej Danko, az SNS elnöke és a Hlast vezető Matúš Šutaj Eštok a másik oldal mellett szólalt fel, véleményük szerint az eset mutatja, hogy a progresszív fél által hirdetett illedelmesség és transzparencia csak szóban létezik.

Fico álomtémája

A konfliktus kiéleződése után az a kérdés, hogy a botránynak lesznek-e politikai és pénzügyi következményei. A Milan Šimečka Alapítvány képviselői azt gyanítják, hogy a kulturális tárca az aláírt szerződés ellenére felsőbb utasításra megpróbálhatja elszabotálni a támogatás kifizetését. A tárca vezetése arra is megpróbálhat hivatkozni, hogy nem egy hagyományos fesztiválról, hanem rendezvénysorozatról van szó, miközben a külföldiek integrációját nem a szlovák kultúrára szánt forrásokból kellene fedezni.

A kulturális minisztérium vasárnap állásfoglalást tett közzé az alapítvánnyal kötött szerződésről, melyben rendhagyónak minősítik a megállapodást és leszögezik, hogy sikeresnek értékelik a támogatást kapott [fjúžn] projektet. A minisztérium ugyanakkor kifogásolja, hogy a forrásokat olyan aktivitásokra fordítanák, melyeknek nincs köze az alap küldetéséhez. „A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának vezetősége szerint nem megfelelő megoldás egy olyan szerződés, amely 2026-ig garantálja a Milan Šimečka Alapítvány pénzét. A közpénzek szerződéses érvényesíthetősége a következő 2 évre pedig nem lehet sztenderd az ilyen típusú projektek támogatására” – szögezi le a minisztérium.

A kormánykoalíció az alapítvány tevékenységének megnehezítésével együtt a politikus Šimečkán is fogást talált a botránnyal. Egyelőre nem tudni, valóban sor kerül-e a PS vezetőjének és legismertebb politikusának visszahívására az alelnöki posztról, de ha igen, azt az SNS és a Hlas képviselői is támogatnák a szavazatukkal. Šimečka szerint a koalíció nem érti a demokrácia lényegét és perelni is hajlandó, ha tovább folytatódnak a személye és az alapítvány ellen szóló támadások. Ennek ellenére borítékolható, hogy a kormányfő később is sikeres stratégiának látja a politikus és az alapítvány nevének összemosását. Hiszen így bizonyíthatja be a választói előtt, hogy korábbi kijelentéseivel összhangban az ellenzéki pártok és a civilek valóban összedolgoznak a kormány ellen.