Lassan luxuscikk lesz a burgonya?

Már Kína is ráharapott a hasábburgonyára, így ne csodálkozzunk a tartós drágulás tényén. Ráadásul csökken a haszonnövény termőterülete is, ami felfelé korbácsolja a felvásárlási árat. TASR-felvétel Szlovákiában az elmúlt években jelentős mértékben visszaesett a burgonya termésterülete, ráadásul a terméshozamok sem alakultak a legrózsásabban, így nem csoda, ha az árak is jelentős mértékben megugrottak.

Visszaesett a termőterülete

A termelők azt állítják, hogy a nagy üzletláncok drasztikus áremelései még a felsorolt okokkal sem magyarázhatók meg. Szerintük a nyugati üzletláncoknál az indokoltnál drágábban juthatunk hozzá a krumplihoz. Ezzel szemben Oľga Hrnčiarová, a Tesco szóvivője azt állítja, hogy a boltok nem adják a kelleténél drágábban a burgonyát, és nem is élnek vissza a piaci helyzetükkel. Egy kiló krumplihoz jelenleg a piacokon 15-20 korona közötti összegért, a legnagyobb pozsonyi üzletláncokban pedig 20-27 koronáért juthatunk hozzá. Érdemes azonban alaposan megnézni az árakat, hiszen nem egy esetben a külföldi burgonya kilója egy-egy kiskereskedelmi egységben elérheti akár a 32 koronát is. Viliam Bezák, a Burgonyatermelők Szövetségének elnöke szerint néhány üzletlánc árpolitikájával kapcsolatban az az érzése, hogy a lakosságot le akarják szoktatni a burgonya fogyasztásáról.

A mezőgazdasági szakértők szerint a gazdák azért sem ültettek több krumplit, mert az elmúlt években visszaesett a fogyasztása. Mára így egy személyre már csak alig 60 kilogrammos éves fogyasztás jut, míg a 90-es években ez elérte a 86 kilogrammot. Ugyanekkor az elmúlt években, főként néhány kelet-szlovákiai régióban, drasztikus mértékben nőtt a burgonyalopások száma is. ĺgy nem meglepő, hogy az elmúlt években látványosan visszaesett a termelés. Példaként Szlovákia egyik legnagyobb burgonyatermesztő régiója a Késmárki járás említhető, ahol a 80-as évek végén 3200 hektáron termesztették a burgonyát, tavalyra ez azonban 700 hektárra esett vissza. Hasonló helyzetről számolhatnánk be az ország többi régiójából is. A kisebb termőterületnek köszönhetően azonban magasabb felvásárlási árra számíthatnak a termelők. Míg két évvel ezelőtt a termelőknek a burgonya kilójáért 3,50 koronát fizettek a felvásárlók, az elmúlt télen ez elérte a 10-14 koronát.

Árvágta egész Európában

A szlovákiaihoz hasonló a helyzet Európa-szerte. Németországban 21, Hollandiában 16 százalékkal kevesebb krumplit raktároztak el, és gyengébb volt a termés Franciaországban és Nagy-Britanniában is. A berlini boltokban a tavalyinál 10-20 százalékkal drágább a krumpli, és a bécsi üzletekben is hasonló árugrás észlelhető. Madridban és Lisszabonban is panaszkodnak a háziasszonyok az éveken át stabil krumpliár 15-20 százalékos megugrására. A moszkvai piacokon az utóbbi hetekben 10, egy év alatt pedig 20 százalékkal drágult a burgonya. Az EU-ban összességében öt éve nem termett ilyen kevés burgonya, a 2005-2006-os év 60,5 millió tonnás eredménye 8 százalékkal marad el az előzőétől. Az összképen Lengyelország javít: ott az említett időszakban 11 millió tonnát takarítottak be, a korábbi évi dupláját. Csakhogy az ottani terméshozam alig fele a nyugat-európainak. Ráadásul a minőséggel is gondok vannak, így az árak szintén emelkedésnek indultak. Az európai kínálat mennyiségi és minőségi szűkülése miatt február végén a hannoveri határidős piacon az áprilisi szállításra lekötött burgonya már tonnánként 360 euróért cserélt gazdát – ez négyszerese a sokévi átlagárnak.

A drágulásnak ezzel nincs vége. Az Európába a spanyol gyarmatosítók által a mai Peru területéről, az inka birodalomból a 16. század elején behozott burgonyának az EU-ban nincs közös piaci szervezete, és az árak mozgását sem befolyásolja semmiféle támogatás, így szabad az út a drágulás előtt. Hosszabb távon tovább mérsékelheti a kínálatot, hogy a gazdák egy része a következő években átállhat a bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica vagy cukorrépa termesztésére, ami támogatásban részesül, és így jövedelmezősége biztosabb.

Már a kínaiaknak is ízlik

A világ 322 millió tonnás burgonyatermeléséből az EU nem egészen 19 százalékkal részesedik. Ezzel második a világtermés negyedét adó Kína mögött, ahol az utóbbi években másfélszeresére nőtt ugyan a termőterület – tavaly 74 millió tonna krumplit takarítottak be –, ám ez is kevés. A korábban szinte kizárólag rizst fogyasztó kínaiak ugyanis a tömeges életmódváltozás, a nyugati stílusú ételek terjedése nyomán egyre több krumplit esznek. Mivel a hazai termés nem elégíti ki a keresletet, a hatalmas kínai importigény ennél a terméknél is hatással van a világpiacra. A Kínában elfogyasztott hasábburgonya és chips kétharmada importból, túlnyomórészt az USA-ból származik.

Nyugat-Európa elsősorban Észak-Afrikából és Izraelből szerzi be a hiányzó mennyiséget, és valószínűleg Szlovákia is hamarosan az ezen országokból származó behozatalra kényszerül. A külföldről behozott újkrumpli leverheti az öreg burgonya árát. Viliam Bezák szerint a vásárlóknak így hamarosan nem fog kelleni 23 koronánál többet fizetni a burgonya kilójáért. (mi, t, s, h)