Hogyan működik januártól a nyugdíjrendszer

A jelenlegi kormány egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült alapjaiban megváltoztatnia a nyugdíjrendszert. Ezt nem csak az illetékes miniszterek – Ľudovít Kaník szociális ügyi vagy Ivan Mikloš pénzügyminiszter – állítják, de független elemzők és a Világbank szakemberei is. A korábbi rendszer amellett, hogy igazságtalan volt – a nyugdíjak összegének nem sok köze volt az évek során befizetett járulékhoz –, alacsony átlagnyugdíjakat biztosított, de ennek ellenére rövid időn belül tarthatatlanná vált volna. Az első jelentős változás egy évvel ezelőtt, 2004. január elsején lépett életbe: átalakult az első pillér, új módszer szerint kezdték meghatározni a nyugdíjaskorúak járadékát, fokozatosan emelkedni kezdett a nyugdíjkorhatár, mely nemsokára egységesen 62 év lesz férfiak és nők esetében egyaránt, átalakult a Szociális Biztosító és még sorolhatnánk. Az egy évvel ezelőtti változás a nyugdíjkorhatár előtt állók és a nyugdíjasok számára volt a legérzékelhetőbb. Megváltozott a nyugdíjak valorizációs rendszere is, mely az elkövetkező 2-3 évben közel 20 százalékos nyugdíjemelést jelent majd, nőni fog tehát a már kiszabott járadékok reálértéke is. A tavaly kiszabott nyugdíjak jobban követik a fizetés és ezzel a befizetett járulék nagyságát.

A rendszerben idén januárban történt a második gyökeres változás, megkezdte valós működését a második pillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak. Ez elsősorban a fiatalokat érinti, hiszen néhány évvel a nyugdíj előtt már nem éri meg átlépni a második pillérbe. Az 50 év alatti korosztálynak másfél éve van arra, hogy eldöntse, melyik rendszert választja, és ha a kétpilléres nyugdíjrendszert véli jobbnak, akkor nyugdíjpénztárt is választania kell magának. A rendszert egész életre választjuk, az egy- és a kétpilléres rendszer között 2006. június 30-tól már nem lesz átjárás. Magánnyugdíjpénztárt viszont akár évente kétszer is válthatnak azok, akik a kétpilléres rendszerben bíznak inkább.

Az átalakításra elsősorban az ország népességének várható alakulása, a lakosság fokozatos elöregedése miatt volt szükség. Az egypilléres, felosztó-kirovó elven alapuló pillér egy-két évtized múlva akkora hiányt termelt volna, ami tönkretehette volna az ország gazdaságát. Egyre csökken ugyanis az aktív korban lévő emberek száma, akik tulajdonképpen megtermelik a mindenkori nyugdíjasok járadékát. Az esetleges hiányt az állami költségvetésből, vagyis a befizetett adókból kellett volna pótolni.

Az új rendszer alapjaival jobbára egyetért a jelenlegi ellenzék is, habár az erről szóló jogszabályokat csak a kormánypártok támogatták. Kisebb módosítások ugyan várhatók akkor, ha például a következő választások után a Smer alakít kormányt, de a Robert Fico által kifogásolt elemek csak kozmetikai változásokat jelentenek. Biztos, hogy marad a kettős rendszer, és a magánnyugdíjpénztárakat sem akarja senki államosítani.

Az új rendszerről aprólékos tájékoztatás található több honlapon is, az egyik legrészletesebb a www.dochodok.gov.sk. (lpj)

Az átalakított nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik: a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti elven működő pillérek képezik a kötelező részt. Az első pillért, mely tulajdonképpen a korábbi rendszer megreformált változata, a szociális biztosításról szóló törvény szabályozza. A tőkefedezeti elven működő pillér a nyugdíjspórolásról szóló jogszabály szerint kezdte meg működését ez év januárjában. A harmadik pillér a korábbi kiegészítő nyugdíj-biztosítási rendszerhez hasonlóan működik, a jogszabályt tavaly ősszel fogadta el a parlament. A nyugdíjrendszer első két pillére kötelező, pontosabban vagy az egypilléres rendszert választjuk, vagy a kétpilléres rendszert, de választani kell, a harmadik pillér önkéntes.

Az első pillér – az egypilléres rendszer

A lakosság nagy része, jelenleg még szinte mindenki, dönthet úgy, hogy az egypilléres rendszerben marad. Az átlépés csak azoknak kötelező, akik még sohasem vettek részt a társadalombiztosítási rendszerben. Ez gyakorlatilag a 16 év alattiakat jelenti, közülük is csak azokat, akik már befejezték tanulmányaikat. A lakosság túlnyomó többsége tehát választhat, kérdés, kinek melyik rendszer éri meg jobban. A szociális minisztérium szerint a 45 évnél idősebbeknek az egypilléres rendszer előnyösebb, ha ebben maradnak, magasabb nyugdíjat kapnak. A második pillérbe átlépőknek legalább 10 évet kell takarékoskodniuk a nyugdíjig, így gyakorlatilag csak az 52 évnél fiatalabbaknak ad lehetőséget a törvény az átlépésre. Ha az ennél idősebb személy vállalja, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozni fog, akkor – a 10 éves időtartam betartásával – beléphet a második pillérbe.

Mit nyújt az első pillér?

Magasabb nyugdíjkorhatár és differenciált nyugdíjak – röviden így lehet összefoglalni a szociális biztosításról szóló törvényt, mely 2004. január elsejétől alakította át a felosztó-kirovó elven működő első pillért. A valóság azonban ennél sokrétűbb, az elfogadott jogszabály ugyanis teljesen átalakítja a nyugdíj-, a beteg-, a rokkant- és a munkanélküli biztosítást is, és lehetővé tette a második, a tőkefedezeti elven működő pillér is létrejöttét is.

A nyugdíjak összege az egyén mindenkori fizetésétől függ, ennek köszönhetően a nyugdíjak jelentős mértékben differenciálódnak, ami az alacsony jövedelmű réteget hátrányosan érinti majd. Megszűnt a minimális nyugdíj intézménye, mely a jelenlegi rendszerben a létminimum 1,1-szeresében határozza meg a legalacsonyabb járadékok összegét. A képviselők hároméves átmeneti időszakot hagytak jóvá, a 2004 és 2006 közötti időszakban nyugdíjba vonuló kis jövedelműek járadékát egy bizonyos szorzó szerint növelik. Ugyanebben az időszakban a magas keresetűek nyugdíját arányosan csökkentik. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedik, a képviselők a kormány által javasolt gyorsabb, évente 9 hónapos emelkedést hagyták jóvá. Lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illető legalább tíz évig fizesse a biztosítást és nyugdíjának meghatározott összege elérje a minimálbér 1,2-szeresét. Az idő előtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagy is aki 12 hónappal korábban szeretne nyugdíjba vonulni, az 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Ezt a csökkentést már nem kapja vissza akkor sem, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt váltak munkanélkülivé, és előtte legalább 7 évig folyamatosan volt munkájuk. Ők 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számíthatnak le a nyugdíjkorhatárból. Változott az özvegyi nyugdíj kiszámítása a férfiak esetében: a megözvegyült nőkhöz hasonlóan ők is az elhunyt házastársuknak járó nyugdíj 60 százalékát kapják majd. Ez a rendelkezés azonban nem lesz visszamenőleges hatályú, vagyis csak azokra vonatkozik, akiknek felesége 2004. január 1-je után halt meg.

Aki ezt a rendszert választja, teljes öregségi nyugdíjjárdékát a Szociális Biztosítótól kapja.

A Szociális Biztosító egyéb feladatai

Az öregségi nyugdíjbiztosítás első pillérének működtetése mellett a biztosító sok más feladatot is ellát, egyéb szolgáltatásokat is biztosít. Ennek fedezésére a társadalombiztosítási járulék egy része szolgál. Ezeket a szolgáltatásokat azoknak is a Szociális Biztosító nyújtja majd, akik a kétpilléres rendszert választották. A járulék megoszlását a 8. oldalon lévő táblázat mutatja.

Betegbiztosítás

Tavaly januártól változott a betegbiztosítás rendszere is, a betegség első tíz napjában a munkaadó fizeti a táppénzt. Ennek a rendelkezésnek köszönhetően 2 százalékkal csökken az alkalmazottak után fizetett járulék, ami Ľudovít Kaník szociális miniszter szerint tovább csökkentheti a munkanélküliek számát. Ez azóta csak részben igazolódott, egy év alatt a munkanélküliség 1-4 százalékkal csökkent, attól függően, melyik intézmény adatait nézzük. A betegség első három napjában a bruttó bér 25 százaléka jár, a negyedik naptól a bér 55 százalékát kapja majd a beteg, a táppénzt csak a 11. naptól folyósítja a Szociális Biztosító. A munkaadónak – és természetesen a 11. naptól a biztosítónak is – jogában áll ellenőrizni, hogy az alkalmazott valóban beteg-e és betartja-e az orvos utasításait. Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan ez a rendelkezés is a magasabb keresetűeknek kedvez: például 8000 koronás bruttó bér esetén az első három napra csak 275 korona, az első hétért 740 korona, egy hónapra pedig kevesebb mint 4000 korona jár majd. 15 000 koronás bruttó fizetés esetén három napra 510 korona, az első hétre 1260 korona, egy hónapra pedig 6870 korona jár majd.

Anyasági segély

Megszűnik az anyasági segély felső határát érintő korlátozás, és változik a kiszámításának módszere is: a hat hónapon át járó juttatás a bruttó bér 55 százaléka lesz. Ez a rendelkezés szintén a magasabb jövedelműeknek kedvez. Azok az anyák, akik nem fizették megfelelő ideig a betegbiztosítást, a kezdeti időszakban is gyermekgondozási segély jár, melynek öszszege jelenleg 4110 korona. Az egyedülálló anyáknak és azoknak, akik ikreknek adtak életet, az anyasági segély 37 héten át jár.

Munkanélküli segély

Ez a juttatás is biztosítási alapon működik majd, folyósítása a januártól megszűnő munkaügyi hivatal helyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár majd, öszszege a megelőző időszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogosulttá a segélyre, ha elbocsátását megelőző négy évben legalább három évig volt munkája.