Mibe kerül a második pillér

Egy fillérrel sem kell többet fizetni annak, aki a kétpilléres rendszert választja, de a magánnyugdíjpénztárak nem dolgoznak ingyen. Ugyan a nyugdíjjárulék összege valóban nem változik, de a pénztárak működésük fedezésére a befizetett összeg egy részét levonhatják. A nyugdíjspórolásról szóló törvény szigorúan megszabja, hogy mekkora illetéket kérhetnek a pénzük kezeléséért az egyes intézmények. A szakértők szerint a jogszabály a világon az egyik legszigorúbb, a lehető legalacsonyabb szinten szabja meg az egyes járulékok felső határát. Mivel az első másfél évben a pénztárak gazdálkodásáról és ügyfelek számáról nem lehet majd adatokat közölni, az illetékek összege fontos szempont lehet a magánnyugdíjpénztár kiválasztásánál.

A kivetési alap 9 százaléka tehát nem érkezik meg teljes egészében, az összeg 0,5 százalékát a Szociális Biztosító kap, mely a járulék beszedését és továbbítását végzi a magánnyugdíjpénztárak felé. További egy százalékot számíthat fel maximálisan a nyugdíjpénztár, azaz a számlára a kivetési alap 9 százaléka helyett csak 8,865 százaléka érkezik meg. A Szociális Biztosító tehát minden ezer koronából 5 koronát, a pénztár 10-et vehet le magának. Jelenleg ez a járulék képezi majd a nyugdíjpénztár fő bevételét. A pénz kezeléséért további illetéket számlázhat a pénztár, ezt azonban már nem a befizetett, hanem a számlán lévő összegből számítják ki. Ennek az illetéknek az értéke a számlán lévő öszszeg 0,07 százaléka lehet havonta, az első három évben 0,08 százalék. A minden ezer koronából 70, vagy 80 fillért jelentő, látszólag elhanyagolható illeték a jövőben lesz majd döntő a működés szempontjából, hiszen a több milliós vagy milliárdos vagyonból a havonta 0,07 százalék is jelentős összeg. Az illetékháború már elkezdődött a pénztárak között: az Aegon bejelentette, hogy az alapokban lévő pénz kezeléséért nem számít fel kezelési költséget.