Határozott lépés az unió felé

ĺrország igennel szavazott az Európai Unió bővítésére. Közép-Európa egy lépéssel közelebb került a 2004-es csatlakozáshoz. Reuters-felvételAz amerikai Bloomberg rangos gazdasági hírügynökség elemzői véleményeket idéz: az egyik szakértő szerint a 10 ország EU-csatlakozására immár tényként tekintenek a piacok, így megkezdődhet a kötvény- és részvényárfolyamok felzárkózása. A cseh Eurotel mobilszolgáltató vezérigazgatója az uniós tagsággal járó stabilitást, a jobb üzleti környezetet, illetve a vállalat jövőjére vonatkozó, könnyebbé váló tervezést emelte ki.

Erősödik a tőzsde

A Bloomberg értékelése szerint az új EU-tagok nemsokára bevezetik az eurót is, ami a befektetési kockázatok csökkenését, ezzel együtt a helyi államkötvények, illetve a főbb devizák vonzóbbá válását eredményezi. A kötvényhozamok máris közeledtek a nyugat-európai szinthez, a 2012-es lengyel eurókötvény, illetve a hasonló lejáratú német kormányzati kötvények hozama közötti különbség az elmúlt 3 hónapban 11 bázisponttal 95-re mérséklődött.

Az elemzők úgy vélekedtek, hogy a Kelet-Európában tevékenykedő bankok – mint például az Erste Bank, az OTP Bank és a lengyel Bank Pekao – részvényei az elmúlt évben a legjobban teljesítő papírok közé tartoztak, s további erősödésre is kilátás van, ugyanis az EU-bővítés egyik legnagyobb nyertesei a pénzügyi szolgáltatók lehetnek. Dollárban számítva az OTP-részvények az idén 35 százalékkal, a Pekao-papírok pedig 13 százalékkal drágultak. Szintén dollár-alapon vizsgálva, a prágai részvényindex, a PX-50 az idén a világ harmadik legjobban teljesítő tőzsdemutatója lett, 25 százalékos többlettel, míg a 8 százalékos emelkedést felmutató budapesti BUX a hetedik helyre került, szemben például a Nasdaq Composite 34 százalékos esésével.

Vágtató valuták

A tőzsdék mellett a közép-európai térség valutái is lelkesen reagáltak az írországi referendum kedvező végeredményére. Az ír népszavazás eredményének köszönhetően a tegnapi nyitást követően emelkedett a szlovák és a cseh korona árfolyama is az euróval szemben. A piac meggyőződése szerint az emelkedésnek még jócskán van kifutási lehetősége a közeljövőben. Egy nemleges ír szavazás árnyékában a szlovák és a cseh korona a többi kelet-európai devizához hasonlóan ugyanis eladási nyomásnak volt kitéve az elmúlt héten. Az írek jóváhagyása most lehetőséget adott a pozitív korrekcióra.

A szlovák korona a pénteki 41,750/810-es korona/euró zárással szemben a tegnapi nyitást követően 41,460 euró/koronás szintre erősödött, vagyis 30 fillért javított pozícióján, míg a dollárral szemben 42,950/43,001-ről 42,820/870 szintre mozdult el. A legközelebbi jövőben 41,500-41,800 között várják a szlovák korona árfolyamát, de meglehetősen ingadozó jelleggel. Hozzátéve, hogy az elkövetkező napokban kísérlet történhet a 41,500-as küszöb áttörésére is, és megközelítheti akár a történelmileg legerősebb, 41,300 korona/eurós szintet is. A gyors erősödést követően azonban nem lehet kizárni a jegybanki beavatkozást sem. Elemzők nagy jelentőséget tulajdonítanak a jegybank pénteki banktanácsi ülésének is, amelytől az alapkamatok csökkentését várják. Ez azonban az elemzők szerint nem lesz nagyobb hatással a szlovák fizetőeszköz árfolyamára.

Az elmúlt héten háromhavi mélypontot érintő cseh korona 30,302/335-ig emelkedett az euróval szemben tegnap reggel. Pénteken a cseh deviza még 30,540/ 570-en állt. A dollár ellenében 31,449/476-ről 31,185/215-re erősödött. A cseh korona esetében az elkövetkező napokban a 30,0-ás küszöb áttörésére tett kísérletre számítanak. A jegybank ellenállása azonban ezt nyugati szomszédunknál minden bizonnyal meghiúsítja. Az európai uniós bővítést igenlő ír népszavazás, valamint a kormányzó pártok győzelmét hozó magyarországi önkormányzati választások bizalmat ébresztettek a magyar valuta iránt a külföldi befektetőkben is – mondták a kereskedők. A szakértők szerint a nap további részében is erős marad a forint iránti kereslet. Az euróval 241,20 és 242,80 forint közötti széles sávban kereskedtek napközben a péntek délutáni 244,85–245,00 forintos árfolyamhoz képest. A lengyel zloty drágult, s a kötvénypiac is áremelkedéssel reagált arra, hogy az ír népszavazáson „igen” döntés született az EU-bővítéséhez nélkülözhetetlen nizzai szerződés jóváhagyására. A zloty árfolyama egy százalékkal erősödött a dollárhoz és az euróhoz képest egyaránt. A dollárral szemben 4,1313-on, az euróval szemben 4,0175-ön állt a lengyel fizetőeszköz a varsói devizakereskedelemben. A Reuters legutóbbi felmérése szerint a zloty 4,016-ig erősödhet a dollárral szemben az ír igen nyomán.

A bővítés hozadéka

Gazdaságilag előnyös volna az Európai Unió számára, ha tíz tagjelöltet egyszerre venne fel. A szakértők szerint az EU politikailag káros és gazdaságilag rövidlátó módon vitázik a csatlakozás költségeiről és a várható haszonról. A gazdaságosság oldaláról nézve az Európai Unió (EU) számára előnyökkel járna az egykörös bővítés, az úgynevezett Big Bang. E forgatókönyv szerint a tagállamok száma egy csapásra tízzel: a kelet-európai jelöltekkel, valamint Ciprussal és Máltával bővülne. Ez a legfőbb megállapítása a Deutsche Bank Research (DBR) minap megjelent Bővítési monitor című tanulmányának. A csatlakozni szándékozóknak jutó pénzekről szóló vitákban gyakran figyelmen kívül hagyják azok valódi nagyságrendjét. A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a tagjelöltek GDP-je a már kibővített unió „nemzeti” össztermékének csupán 5 százalékát teszi majd ki, ami némileg enyhít a „mennyiségi problémán”. Ez világos érv amellett, hogy a csatlakozással járó gazdasági nyomás, a verseny éleződése kisebb lesz, mint ahogyan azt ma sokan várják, bár regionális értelemben, valamint egyes szektorokon belül érzékelhető majd bizonyos beilleszkedési zavar. Amennyiben az EU tartja magát az ígért időpontokhoz, a leginkább felkészült jelöltekkel év végéig befejeződnek a csatlakozási tárgyalások. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az unió tagállamai politikailag és gazdaságilag egyaránt rövidlátó huzavonába bocsátkoztak a bővítés költségéről és hasznáról.

Lemaradók és felzárkózók

A DB Research tanulmányának készítői szerint a csatlakozási hajrában korábban lemaradt országok (Szlovákia, Lettország, Litvánia) hatalmas lépéseket tettek a felvétel teljesülése érdekében. Ennek következtében a korábbi „sztárjelöltek” – Magyarország, Szlovénia, Csehország vagy Észtország – előnye a felére olvadt. Olyannyira sikeresen zárkóznak fel a korábban említett lemaradók, hogy az utóbbi időben a „problémás tanulók” között számon tartott Lengyelországot sikerült lekörözniük. Az értekezés a bővítés gazdasági hatásait vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy az egykörös, mind a tíz csatlakozni kívánó állam felvételével kecsegtető forgatókönyv gazdaságilag mindenképpen előnyösebb, mint az úgynevezett „regatta forgatókönyv”, azaz a jelöltek kétkörös érkezése. A konvergencia-rangsorban, a nyolc favorit közül egyértelmű Szlovénia előnye, őt követi Csehország, majd Magyarország. Csehország az ezüstérmet főként tőkevonzó képességének köszönheti. Az ING Barings bank elemzése szerint a 10 újonc a belépés első évében összesen 5,6 milliárd eurót kap Brüsszel különböző alapjaiból, 2005-ben 8–9 milliárd euróra tehető a közvetlen pénzinjekció, 2006-ban pedig 10–12 milliárdra, ami a világ legnagyobb gazdasági tömörülésének számító európai Unió számára nem jelent komoly kiadást. (FN, Napi, č, t, m, ú)