Csak pár szektor érett az unióra

Az Európai Unió bővítése a várható változások szerint alapvetően két csoportba sorolja a kelet-közép-európai gazdaságok ágazatait: egyes területeken a struktúraváltás és a jogszabályi környezet módosulása közvetlen változásokat eredményez, más szektorokban azonban a kereslet élénkülése nyomán közvetett hatások várhatók csak – veszi számba a csatlakozás következményeit az elemzés. A pénzügyi és az élelmiszer-ipari terület már most is viszonylag közel áll az EU-átlaghoz, és kedvező fejleményeket lehetett megfigyelni a gépgyártásban is. A lemaradás legmarkánsabban az áru- és személyszállításban mutatkozik, az útépítéseket és vasútfejlesztéseket figyelembe véve másfél évtizedes a hátrány. A McKinsey & Company tanulmánya szerint a felzárkózás költsége legalább 100 milliárd euró, amelynek java része közösségi támogatás lehet.

Külön kitér az elemzés a banki szektorra, amely már meglehetősen hasonló a tagországokéhoz. E koncentráltság ellenére azonban az állami tulajdon még mindig meghatározó, és a régió szereplőinek mérlegfőösszege az uniós bankok mérlegfőösszegének alig 2%-kát teszi csak ki. A dinamikus növekedés optimizmusra ad okot. A gépgyártás szintén kedvező képet mutat, a tagjelöltek e téren már kvázi tagországként működnek, a nyugati növekedés lassulásával egyre többen telepítik ide termelésüket. Az iparágban inkább globális szintű változások várhatók, hogy a régió súlya megmaradjon, az innovációt szükséges növelni és az együttműködő termelőegységek fürtszerű szerveződését. Az élelmiszeripar működési modelljében és tulajdonosi szerkezetében szintén közel áll az uniós gyakorlathoz. A lassan megtérülő beruházási költségeket idővel várhatóan korrigálja az életszínvonal növekedésével élénkülő kereslet. A disztribúciós hálózat fejlesztése pedig ellensúlyozhatja az egyre élesedő piaci verseny hátrányait.

A távközlésben megindultak az integrációhoz szükséges folyamatok, a piacnyitás szempontjából a mezőnyt Észtország vezeti, a sereghajtó Ciprus. A magyar és cseh piac példáján azonban egy regionális sajátosság is megmutatkozik: az uniós országokkal ellentétben itt sokan mobiltelefonnal váltják ki a vezetékest, így a piac már 40% esetén is telítettnek számít. A távközlési cégek feszes pénzügyi helyzetét a mobilrendszerek rivalizálása mellett az egy főre jutó bevétel alacsony volta, a helyi, távolsági és nemzetközi hívások keresztfinanszírozásának kiiktatásával az árak újraszabályozási kényszere is indokolja. Részben ez magyarázza, hogy a KPN, a Sonera és a Vivendi nyomán egyre több befektető fontolóra veszi a visszavonulást. Az unió tagállamaiban a közösségi GDP 1,4%-át, a munkavállalóknak pedig 1,1%-át kitevő postai szolgáltatók 350 grammos küldeményekig már liberalizált környezetben tevékenykednek. Kelet-Közép-Európában azonban e jellemzően állami tulajdonú monopóliumok az egyik legnagyobb foglalkoztatók, és jövedelmezőség tekintetében messze elmaradnak jövőbeni uniós riválisaiktól. A rendszer szerkezeti átalakítására, automatizálására van szükség, hiszen 2006-ra már 25-40%-os piacnyitás várható.

Az energetikát jelenleg szintén számos kötöttség jellemzi a régióban. A kapacitások 69%-a hagyományos széntüzelésű erőmű, mellettük számos kevésbé biztonságos besorolású atomerőmű található. A térség importja pedig nagyrészt egy irányból, Oroszországból érkezik. A kevésbé ösztönző hatósági árakról idővel át kell állni a piaciakra. Mindemellett azonban érdemes megragadni a piacnyitással egyidejűleg a vezetéképítésben és a kereskedésben rejlő lehetőségeket is. (VG)

Felkészületlen cégek a tagjelölteknél

Brüsszel. Az uniós tagjelölt országok vállalkozásai kevéssé felkészültek a csatlakozásra, és alig tájékozottak azzal kapcsolatban – derül ki az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének felméréséből. Eszerint tavaly óta kissé nőtt, de még mindig csak 8,8%-os a magukat jól informáltnak tartók aránya. A vállalatok 49%-a ismerte be, hogy még nem kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra. A társaságok mindössze 10%-a véli úgy, hogy 2003 végére készen áll majd az egységes piacon kialakuló küzdelemre. A felkészületlenség ellenére a vállalatok közel 70%-a optimista az uniós tagság várható következményeit illetően. (vg)