A keleti munkaerő nem jelent veszélyt

Az egyes szakmák megbecsültségében jelentős különbségek vannak a régebbi EU-tagországok és a most csatlakozók között. Felzárkózásunk ebben a tekintetben akár több évtizedig is eltarthat. Nagy általánosságban elmondható, hogy azok, akik most is keveset keresnek, nem számíthatnak gyors ugrásra az elkövetkező é-vekben sem. A szakemberek szerint a nagyobb bérkülönbségek elsősorban a helyi jellegű cégeknél, vagyis a szolgáltatásoknál vagy például az éttermekben dolgozóknál maradnak fenn hoszszabb távon is. Akik nem elégednek meg a hazai bérekkel, azoknak így egyetlen lehetőségük marad, a nyugati munkavállalás. A régi tagországok többsége azonban még évekig nem teszi teljes mértékben hozzáférhetővé számunkra a munkapiacát. Nyugat-európai vállalati vezetők ugyan a piacok minél korábbi megnyitását szorgalmazzák, ám ettől a nemzeti kormányok elzárkóztak. ĺgy májustól a meglévő kvótákon felül speciális területeken (egészségügy, informatika) találhatunk csak munkát. A nyugati munkavállalók attól félnek, hogy a kelet-európaiak letörnék a bérszínvonalat. Egy nemrég publikált tanulmány szerint az uniós bővítés során piacra kerülő olcsóbb keleti munkaerő azonban nem fogja letörni a béreket. Két brit szerző által jegyzett munka szerint a várakozásokkal ellentétben a nyugati bérek és a teljesítmény növekedni fog. A populista megnyilvánulásokkal szemben általános javulást hozhat a bővítés, és ez a munkaerőpiacra is érvényes. (t, m)