A bérekre fordított kiadások között továbbra is hatalmas eltérések vannak a régi uniós tagországok és a most csatlakozók között. Egy órányi munkáért Svédországban például kilencszer annyit fizetnek, mint Szlovákiában és 21-szer annyit, mint Bulgáriában.
Szegényeknek számítunk
A bérekre fordított kiadások között továbbra is hatalmas eltérések vannak a régi uniós tagországok és a most csatlakozók között. Egy órányi munkáért Svédországban például kilencszer annyit fizetnek, mint Szlovákiában és 21-szer annyit, mint Bulgáriában. Mindez az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerint a termelékenység számlájára írható. Ez a keletebbre fekvő uniós tagoknál továbbra is rendkívül alacsony. Emiatt a tíz most csatlakozott országban a lakosság többsége havi 500 eurónál kevesebbet keres, de igen nagyok az egyes országokon belüli különbségek is. Észtországban például az átlagos nettó jövedelmek kevéssel 300 euró fölött vannak, Szlovákiában 225 euróra rúgnak. A francia statisztikai hivatal szerint a havi 579 euró alatti nettó bevételből élők a szegénységi küszöb alatt vannak. A nyugati és keleti uniós tagok közötti különbséget azonban még ennél is jobban érzékelteti a munkaadó által egy munkásra fordított havi kiadás. Eszerint egy alkalmazott Svédországban a cégnek havonta átlagosan 170 ezer koronájába kerül. Csehországban ez nem egész 25 ezer korona, Szlovákiában pedig alig éri el a 19 ezer koronát. Silány vigasz, hogy vannak tőlünk szegényebb európai országok is. Bulgáriában például az egy alkalmazottra fordított összeg átlagosan 8 ezer korona. (t)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2004. 05.13.
Sereghajtók leszünk
2004. 05.13.
A főváros is lemaradt
2004. 05.13.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.