Zsíros falatok

Francia kutatók felfedezték: a szájban levő szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is. Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató és nem utolsó sorban zsíros ételt, az nem véletlen: a szájunkban levő szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation című szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit. Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos ízpalettát: az édeset, a savanyút, a keserűt és a sósat az umamival, azaz a húsízűvel.

Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg. Eszerint a CD36 glykoprotein a felelős a „zsíríz” érzékeléséért, illetve azért is, hogy a zsíréhség kialakuljon a szervezetben. A CD36 ezen felül a zsiradékok emésztését is stimulálja – áll a tanulmányban.

Azon kísérleti egerek, melyek szervezetéből hiányzott ez a protein, még jelentős éheztetési periódust követően sem törődtek azzal, zsírdús vagy zsírszegény táplálékot vesznek-e magukhoz. A szenzorral rendelkező rágcsálók ugyanakkor a koplalókúra után egyértelműen a tápláló, zsíros eleséget részesítették előnyben.