Torlódó sejtek: a pikkelysömör

Színe és redőzete egyéni, azonosításra alkalmas jellegzetesség. A bőrön megjelenő elváltozások többnyire csak az adott területre korlátozódnak. De megeshet, hogy a test felszínén látható jelek az egész szervezetet érintő megbetegedésre utalnak. Ha bármilyen probléma adódik a bőr feladatának ellátásával vagy megjelenésével kapcsolatban, az kihat a szellemi és testi egészségre is.

Réteges védelem

A bőr felszínét a hám (epidermisz) alkotja, alatta az irha (dermisz) és a bőralja (szubkutisz) helyezkedik el. Minden egyes rétegnek speciális feladata van.

A hám vékony, rugalmas, ellenálló, vízhatlan réteg. Ha nincs rajta sérülés, hatékonyan védi a szervezetet a baktériumoktól, vírusoktól és más külső behatolóktól. Óvja a szerveket, izmokat, idegeket, vérereket. Felszínét elszarusodó laphám borítja. Ez a szívós, rostos szerkezetű fehérjéből álló anyag a keratin, amely részt vesz a haj és a köröm felépítésében is. Ahogy a felszíni réteg elemei folyamatosan kopnak, a helyükre az alsóbb régiókból felvándorló új sejtek kerülnek. A bőr keratinrétege vastagabb azokon a területeken, ahol nagyobb az igénybevétel, például a tenyér és a talp felszínén. A hám legmélyebb részén helyezkednek el a pigmentsejtek (melanociták), amelyek a bőr színét meghatározó festékanyagot, a melanint termelik. A hám olyan sejteket is tartalmaz, amelyek a szervezet immunrendszerének részei. Segítenek felismerni a testidegen anyagokat, és szerepet játszanak a bőr allergiás folyamatainak kialakulásában.

Az irhát vastag és rugalmas rostok szövedéke alkotja. Itt helyezkednek el az idegvégződések, az erek, a mirigyek, a szőrtüszők. Az idegvégződések a hőt, a nyomást, a fájdalmat, a tapintást érzékelik. Az erek táplálják a bőrt, és részt vesznek a szervezet hőszabályozásában. Ebben a folyamatban fontos szerepet kapnak a verejtékmirigyek is, amelyek a hő hatására termelődő izzadság párologtatásával hűtik a szervezetet. Bizonyos helyeken, például a hónalj és a gát környékén a vízszerű folyadék helyett jellegzetes illatú, olajos nedvet választanak el az úgynevezett apokrin mirigyek. A faggyúmirigyek puhán és nedvesen tartják a bőrt, emellett védőgátat képeznek az idegen anyagokkal szemben.

A bőralja párnaként védi a szervezetet a hőhatásoktól, egyben energiaraktárként szolgál. Zsírsejtjei tárolják a zsírt. Ez a réteg növekedhet, vastagsága néhány millimétertől (a szemhéjon) több centiméterig terjedhet (a hason).

Rejtélyes plakkok

A testfelszínen bárhol kialakulhat pikkelysömör (pszoriázis). Jellegzetes tüneteit, az ép bőrtől élesen elkülönülő, hámló felületű vörös plakkokat a bőrsejtek kórosan felgyorsult osztódása okozza.

Normális esetben a bőr felszínének elszarusodott laphámsejtjei folyamatosan leválnak, majd újak lépnek a helyükre. Pikkelysömörnél a laphámsejtek nem válnak le, és mivel az osztódás folyamata tisztázatlan okból a harmincszorosára gyorsul, a hámsejtek egymásra rakódnak, plakkokat képeznek. Az elváltozás ezüstös fehér színű, mert a rétegek közé levegő szorul.

Ez a krónikus, kiújulásra hajlamos betegség öröklődik. Rendszerint tíz- és negyvenéves kor között kezdődik, de bármely életkorban előfordulhat. A hajlamot a gének hordozzák, de kell egy olyan esemény, ami a felszínre hozza.

Sok minden provokálhatja. Egy gombás fertőzés, gyulladás (szeborrea) vagy apró sérülések, bármi, ami a bőrt irritálhatja. A plakkok jellegzetesen a nyomásnak kitett felületeken, a térden, könyökön, a fejbőrön, a háton, a tenyéren és a talpon, valamint a farpofákon alakulnak ki. A hajas fejbőrt akár sapkaszerűen beboríthatja. Egy begyulladt mandula, egy elhanyagolt fog, egy bakteriális góc ugyancsak előhozhatja a betegséget. A fellobbanások télen vagy stresszes helyzetek után gyakoribbak, nyáron általában enyhülnek, akár el is tűnhetnek a tünetek.

A pikkelysömörnek nagyon sok típusa van. Megtörténhet, hogy gyermekkorban egy-két plakk fordul elő, majd magától elmúlik, és soha többé nem jön elő. Megjelenhet pöttyszerűen, de kiterjedt bőrfelületet is érinthet. A legsúlyosabb esetben az egész testet elborítja, vagy gennyes hólyagok alakulhatnak ki a gyulladt bőrön. A betegek öt százalékában az ízületet támadja meg a pikkelysömör. Gyakran megelőzi a bőrtüneteket a mozgásszervi panasz. Árulkodó a beteg körme, amely kétséges esetben megerősítheti a diagnózist, olyan, mintha tűvel megszurkálták volna.

Tudta?

A pikkelysömör krónikus betegség, a világon minden ötvenedik ember szenved tőle. A betegek száma százhuszonötmillió.

Nem fertőző, mástól elkapni nem lehet.

Sokáig úgy gondolták, hogy a pszoriázis elsősorban a bőrsejtek betegsége. Megfigyelték azonban, hogy az immunrendszer működését elnyomó gyógyszerek hatására javul a pikkelysömörben szenvedők állapota. Mára bebizonyosodott, hogy a betegség kialakulásában szerepet játszanak az immunrendszer T-sejtjei, bár a folyamat teljes egészében még nem tisztázott.

A betegség fájdalmat okozhat, de súlyosabb a lelki szenvedés, mert a beteg környezete az elváltozásokat visszataszítónak tartja. Az Amerikai Pikkelysömör alapítvány felmérése szerint az érintettek rosszabbnak ítélték a pikkelysömört, mintha szívkoszorúér-megbetegedésben szenvednének.

Az első nemzetközi pikkelysömörnapon, 2004. október 29-én tették közzé azt a kutatási eredményt, amely az európai betegek helyzetét mérte fel. A megdöbbentő adatok szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország lakosságának fele nem csókolná meg vagy ölelné át pikkelysömörben szenvedő embertársát, nem úszna, sőt nem étkezne vele együtt, jóllehet tudja, ez a bőrbetegség nem fertőző.