Sport és táplálkozás

A helyes táplálkozás nem csak az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hanem növeli az ellenálló képességet, segíti a regenerációt is. Ám az ész nélkül szedett táplálék-kiegészítők, a túlzott fehérjebevitel a táplálkozás egyoldalúsága miatt nem hozza meg a várt eredményt. A következmények: sok sérülés, légúti fertőzés, fáradékonyság, melyeknek oka az egyoldalú táplálkozásban keresendők.

A táplálékkiegészítő készítmények segítik a regenerációt, növelik az izomtömeget, fokozzák a hormonszintézist. Fogyasztásukra ugyanaz érvényes, mint a táplálkozás egészére: a recept mindig személyre szóló. Ajánlottak a vitamin- és ásványisó-készítmények, a zöldség- és gyümölcskoncentrátumok, a szénhidráttartalmú italok és energiaszeletek. Fehérjeporokból, nyomelempótlókból és a testzsírcsökkentőkből bőséges a választék.

Külön ki kell emelni az anabolikus szteroidokat, amelyek izomnövelő és erőnlétfokozó hatásuk révén átmenetileg előnyhöz juttatják a sportolót. A hangsúly azonban azon van, hogy ez az előny valóban csak átmeneti. Ezeknek a szereknek ugyanis súlyos, az egészségre káros mellékhatásaik vannak.

Az intenzíven sportolóknak oda kell figyelniük a folyadékháztartásukra is. Az edzés előtt, után és közben húszpercenként pótolni kell a folyadékot. Az izotóniás italok elősegítik a folyadék felszívódását, és pótolják a távozó folyadékot. Alapszabály, hogy két kilogrammnál többet sohasem szabad kiizzadni.

Az átlagember javasolt vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitele is sok szempontból eltér az intenzíven sportolókétól.

Általában elmondható, hogy az emberek az ajánlottnál kevesebb D-vitamint fogyasztanak: tíz mikrogramm helyett mindössze másfelet vesznek magukhoz naponta, és többre lenne szüksége például B-vitaminból is. A szervezetbe bevitt nátrium és kálium helyes aránya egy az egyhez, a szükségesnél mégis jóval kevesebb az elfogyasztott kálium mennyisége (azaz a nátriumdús húsfélék, felvágottak mellől elmarad a zöldség, gyümölcs). A többség a szójalisztben, májban, babban, barackban megtalálható vasból is az ajánlott mennyiségnél kevesebbet fogyaszt. Emiatt sok sportoló vashiányos, amelynek következménye a teljesítményt csökkentő vérszegénység. Fontos nyomelem a magnézium: leveszöldségek, gabonafélék, tengeri ételek tartalmazzák. Hiányának intő jele a lábikragörcs. Kevesen tudják, hogy a spárga gazdagon tartalmaz a sportolóknak fontos krómot. Ha a megerőltető edzés mellett a táplálkozás egyoldalú, azaz kevés zöldet, annál több zsírfélét és fehérjét tartalmaz, akkor vitaminból is kevesebbet vesz magához a sportoló, s ezért azonnal csökken a szervezetének regenerációja, gyöngül az immunrendszere.

Az étrendet mindig az egyén adottságaihoz kell igazítani. Tehát elsősorban az életkort, nemet és a genetikai tényezőket kell figyelembe venni. Nem mindegy az évszak sem, hogy milyen sportágat űz az illető, s nem utolsósorban, hogy mennyire intenzív edzéseket végez. A sportoló nők energiaszükséglete 2500-3500 kalória, a férfiaké körülbelül ezerrel több. Ám a magas állóképességet igénylő sportágakban – ilyen az úszás – a szervezet naponta akár 6000-6500 kalóriát is elégethet.

Az intenzív edzésmunka megkezdése előtt érdemes szakember tanácsát kikérni.