Nem betegség, csupán fáradtság

A fáradtság energiahiányos állapot, nem csoda hát, hogy gyakran kedvetlenek vagyunk. A stressz, a szellemi és a fizikai terhek, a civilizációs ártalmak kihatnak egészségi állapotunkra, immunrendszerünkre. A szakértők szerint nem meglepő, hogy egyre több az allergiában, krónikus vagy daganatos betegségben szenvedő, a tartósan nyugtatókon élő, rossz közérzetű, és folyamatosan panaszkodó emberek száma. Az állandó fáradtságérzetet nem szabad lebecsülni. Ki kell deríteni, hogy a kellemetlen állapotot nem vitamin-, vas- vagy egyéb nyomelemhiány okozza-e. Az alacsony, illetve a magas vércukorszint, továbbá a pajzsmirigy gyenge működése is okozhat fáradékonyságot. A serdülő- és változókor szintén okozhat átmeneti panaszokat. A krónikusan fáradt ember szervezetében mindig valami gócra, krónikus gyulladásra gyanakszik az orvos, ezért fontos ennek kizárása – magyarázta a tudnivalókat dr. Elena Hradiská pszichológus. Előfordul, hogy valakinek csak az életmódján kell változtatnia, például több folyadékot fogyasztania, napi fél órát tornáznia, többet aludnia, kevesebbet dolgoznia, többet foglalkoznia a családjával, a környezetével, kevesebbet vagy mást ennie, több vitamint fogyasztania. Erre külön is fel kell hívni a figyelmet, mert a mai élelmiszerekben lévő vitaminok nem biztos, hogy fedezik megnövekedett szükségleteinket.

Köztudott, a hosszú tél után talán senki sem érzi magát olyan jó erőnlétben, mint általában. Ennek a tavaszi fáradtság az oka.

Mi okozza?

A téli hónapok alatt szervezetünk vitaminraktára kiürül, ezért gyakran jelentkeznek a „szokásos“ tünetek: a letargia, aluszékonyság, bágyadtság, fáradtság, súlygyarapodás, kedvetlenség, libidócsökkenés, illetve depresszió. Egyik ismerősöm szerint nemcsak a világ válik szürkévé ilyenkor, hanem kívül-belül az ember is. „Való igaz, az éltető napsugár, a friss levegő, a rendszeres mozgás, valamint a természetes vitaminok, ásványi anyagok hiánya negatívan befolyásolja az ember testi-lelki állapotát. A napfény hiánya rossz kedvet okoz, esetenként depresszióra hajlamosít. Az emberek a fényhiányt a mozgáshiánnyal tovább növelik, a frissítő séta helyett a lakásban töltenek minden percet. Bármennyire furcsa, a sok henyéléssel és alvással igénybe vett idegeink nem regenerálódnak megfelelően. Ártunk magunknak azzal is, ha vitamin- és ásványianyag-tartalékainkat az édesség túlzott fogyasztással ellensúlyozzuk. Mértéktelenül fokozza az inzulintermelést, és ahelyett, hogy emelkedne, csökken a vércukorszint, és az idegrendszer nem jut az elengedhetetlen energiaforráshoz. A táplálék összetétele megváltoztatja az idegsejtek védőrétegének folyadéktartalmát, így az idegtevékenységet újabb károsodás éri – figyelmeztet a pszichológus.

Jó tanácsok

A tavasz ősidők óta a megújulás ideje, így nem véletlen, hogy a legtöbb vallás által előírt hoszszabb böjtök tavaszra esnek. Ezért ez az évszak kiválóan alkalmas a fogyókúrára, bár igaz, hogy látható eredmény a böjt- és tisztítókúrák mellett csak rendszeres mozgással, sporttal, megfelelő folyadékfogyasztással, kellő menynyiségű napfénnyel és friss levegővel érhető el.

Itt az ideje a télen megszokott, állati zsiradékban bővelkedő ételek korlátozásának, s amint az időjárás engedi, szinte kötelező a séta, a napfürdő. A szabad levegőn való tartózkodás azért fontos, mert a fény hatástalanítja az alvási hormon, a melatonin egy részét, és hozzásegít a D-vitamin termelődéséhez. Alapvető követelmény a télen kiapadt vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-készletek feltöltése. Szervezetünk legjobban a természetes vitaminokat hasznosítja, de ha másképp nem lehet, táplálékkiegészítőkkel kell megteremteni a szervezet egyensúlyát. (péterfi)