Mindennél fontosabb a megelőzés

Ki gondolná, hogy szervezetünkben naponta keletkezhetnek rendellenes sejtek? Mivel azonban az immunrendszer hatékonyan pusztítja őket, sokáig egészségesen élhetünk. Mitől rendellenes egy sejt, és hogy tud tumorrá szaporodni? Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja. Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. A tumor keletkezésének leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.

Szervezetünkben naponta keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani.

Jóindulatú vagy rosszindulatú?

A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk:

A jóindulatú tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat – például az agyban – a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. Másfelől - például a jóindulatú bőrdaganatok egy része is ilyen - valamely külső behatásra rosszindulatúvá fejlődhetnek. Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.

A rosszindulatú tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről.

A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztó szövezet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.

A rosszindulatúan elfajult sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, meg is támadják azokat, beléjük hatolnak – ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek, infiltrációnak. Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. ĺgy az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat.

Nem jobb későn, mint soha

Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyó-gyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de ha a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ekkor már nem mindig lehetséges. a gyógyulás

A rák számokban

A Nemzetközi Rákjelentés adatai szerint az ezredfordulón az összes halálozás 12%-a következett be rákos megbetegedés miatt, azaz 6,2 millióan haltak meg, és 5,3 millió férfi és 4,7 millió nő betegedett meg valamilyen rákban. A leggyakoribb rákfajták kétségtelenül a dohányzáshoz köthető légzőszervi rák. Európa központi részén a gyomorrák okozta halálozás egy emberöltő alatt 60%-kal esett vissza. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a sózott, füstölt áru helyett friss és mélyhűtött húsokat, halat fogyaszthatunk.