Milliók közellensége az allergia

Szlovákiában a szakorvosok újabban nem 500 ezer, hanem 1 millió allergiás beteget feltételeznek, de akadnak, akik még többet. A környező országokban sem jobb a helyzet: az allergiás nátha a lakosság 15-20, az asztma legalább 5-10, a táplálékallergia 2-5, az egyéb allergiák a lakosság 1-1,5 százalékát sújtják. A jövő kiszámíthatatlan, hiszen a túlérzékenységet a harmadik évezred betegségeként emlegetik – ismertette a tényeket dr. Peter Pružinec allergológus.

A görög eredetű allergia szó megváltozott működést jelent. A túlérzékeny, tehát allergiás ember a szokásostól eltérő módon reagál arra az anyagra, amivel mindenki találkozik, csakhogy a többség tünetek nélkül.

A reakciót a testidegen anyagok váltják ki: a virágpor, a poratka, az állati szőr, egyes élelmiszerek (diófélék, liszt, tej, tojás, déli gyümölcs, tengeri halak) és bizonyos vegyszerek. Az immunrendszer ellenanyagok (az antigének semlegesítésére szolgáló fehérjék) termelésével védekezik. A tüneteket az antigén és az ellenanyag között lejátszódó reakció okozza.

Az antigének a légutakon, illetve a gyulladt vagy sérült bőrön át jutnak a szervezetbe a legkönnyebben, de vannak olyanok, amelyek a beleken át hatolnak a testbe. Az allergiás reakció legfeltűnőbb jelei a bőrön figyelhetők meg: a hisztamin felszabadulása viszketést, „csalánkiütést” okoz. A kis erek kitágulnak, a bőr kipirul. A szembe kerülő allergén könnyezést vált ki, az orrban felszabaduló hisztamin tüsszögést, fokozott váladéktermelődést okoz. A szénanáthás beteg orra eldugul, szájon keresztül lélegzik, tehát az allergének egyenesen a légutakba, tüdőbe kerülnek. A felszabaduló hisztamin asztmás rohamot válthat ki: sűrű nyák termelődik, ami korlátozza a légzést, és légszomj, fulladásérzet alakul ki. Ha mindez a belekben játszódik le, gyomorfájás, hasmenés vagy bőrkiütés jelentkezik, hiszen az ételallergén a vérrel eljut a bőr sejtjeihez is.

Ma már számos olyan orvosság áll a betegek rendelkezésére, amelyek mellékhatásaként nem jelentkezik aluszékonyság, fejfájás, esetleg látászavar.

Az élelmiszer-allergia talán a legkellemetlenebb, ugyanis gyakran nem derül ki, hogy mi váltja ki váltja ki a reakciót. Bizonyos ételek fogyasztása sokkot – a vérkeringés teljes összeomlását – okozhatja. Perceken belül kiütések lepik el a bőrt, felpuffad az arc, megduzzadnak az ajkak, a nyelv és a száj környéki szövetek, a torok összeszorul. A beteg vérnyomása csökken, felgyorsul a szívverése, szédül. A legsúlyosabb esetben görcsbe rándul a hörgő, leáll a légzés és a vérkeringés.

Ha tudjuk, mi váltja ki a bajt – összegezte a lényeget dr. Peter Pružinec, – célszerű kiiktatni környezetünkből az allergént. A kutya- és macskaszőrre érzékeny ember állapota javul a háziállat eltávolítása után. A poratka ürülékétől kialakuló panaszra megoldás a tollal bélelt takaró kicserélése, a sötétítő függöny, a szőnyeg eltávolítása. Az atkák számára a magas páratartalom és a 23-24 fokos szobahőmérséklet az ideális. A rosszul szellőztetett helyiségekben megjelenő penészgomba szintén veszélyes.

A szakorvos figyelmeztet: mivel a betegség kialakulásában az örökletes hajlam nagy szereet játszik, így azokban a családokban, ahol a szülők allergiásak, az utódot már újszülött korban védeni kell. Ha például mindkét szülő asztmás, az utód 50 százalékos eséllyel szintén megkapja a betegséget. Az ételallergia leggyakoribb formája, a tejallergia főleg azért alakul ki, mert a csecsemőt anyatej helyett tehéntejjel táplálják. Noha a gyerekek 2 éves korukig általában kinövik, nem tudni, felnőttkorban nem jelentkezik-e újra. Az allergia ugyan teljesen nem gyógyítható, de korszerű kezeléssel a beteg életminősége nagymértékben javítható.