A magas koleszterinszint a magas vérnyomással és a dohányzással együtt a szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb kockázati tényezője. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van koleszterinre, nélküle szervezetünk nem működne megfelelően.
Koleszterin, a káros és létfontosságú
Jó lenne, ha mindenki különbséget tudna tenni a „jó”, a HDL és a „rossz”, az LDL koleszterin között. A kettő között egyebek mellett az a különbség, hogy a jó koleszterinnek köszönhetően termelődnek a hormonok, a D-vitamin és a fontos epesavak, amelyek az emésztéshez szükségesek. Kétharmadát a szervezet a májban állítja elő, a többit az élelemmel visszük be.
LDL és HDL
- Az LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Bár az LDL jelentős része visszakerül újra a májba, illetve azok a sejtek veszik fel, melyek koleszterint igényelnek, kisebb része – falósejtek közvetítésével – az érfalba épül be. Az érfalon vagy érfalban lerakódó koleszterin komplex folyamat útján érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki. Az LDL koleszterin emelkedett szintje összefüggést mutat az érelmeszesedéssel, ezért kapta a rossz jelzőt, de természetesen jelenléte – bizonyos mértékben – szükséges a szervezetben. Fontos tudni, hogy bizonyos koncentráció felett káros csak a jelenléte, de akkor nagyon.
- A HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) viszont felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik. A HDL koleszterin az úgynevezett védő vagy jó koleszterin, mivel a véráramban keringő vagy az érfalban már lerakódott koleszterint is felveszi vagy visszaszállítja a májba, ahol lebomlik, ezzel pedig részt vesz az érfal védelmében.
A „rossz” koleszterinnek van egy rossz tulajdonsága, lerakódik az érfalakon, plakkokat képez, el is zárhatja azokat. Ezért kellene minél kevesebbnek keringenie a vérben. Viszont minél magasabb jó koleszterin szintje, a szívnek annál jobb. A magas koleszterinszintet nem érezzük, mert nem fáj, és fiatalkorban nem is okoz semmilyen tünetet. Később azonban szív- és érbetegségeket okoz, jobban mondva érelmeszesedést. Ilyenkor az erek leszűkülnek, a vér áramlása lelassul, és el is záródhatnak. Innen már csak egy lépés az infarktus, az agyi érkatasztrófa, az alsó végtagok vérellátási zavara, a vesék károsodása vagy a merevedési zavar.
Nem véletlen, hogy a magas koleszterinszint kezelését a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése egyik formájának tekintik. Ha a rossz koleszterint optimális szinten tudjuk tartani, nagy esélyünk van arra, hogy elkerüljük a szívinfarktust, a szélütést vagy az agyvérzést.
Ilyen az ideális szint
- Összkoleszterin: 5,0 mmol/l alatt (6,2 mmol/l felett már nagy a kockázat); gyerekeknél: 4,4 mmol/l alatt (5,5 mmol/l felett nagy a veszély)
- HDL, vagyis „jó” koleszterin: férfiaknál 1,0 mmol/l felett (0,9 mmol/l alatt nagy a kockázat); nőknél 1,2 mmol/l felett; gyerekeknél: 1 mmol/l felett (0,9 mmol/l alatt nagy a kockázat)
- LDL, vagyis „rossz” koleszterin: 3,0 mmol/l alatt (4,1 mmol/l felett magas a kockázat); gyerekeknél: 2,6 mmol/l alatt (3,1 mmol/l felett nagy kockázat)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.