Ha tavasz, akkor allergia

Az allergizáló virágporok pedig azonnal panaszokat okoznak az érzékenyeknek. Az allergiát és az asztmát nagyon sok civilizációs tényező – a növekvő környezetszenynyezés, a megváltozott étkezési szokások – okozza. Sokak szerint annak is közre játszik, hogy az anyák jóval rövidebb ideig szoptatják gyermekeiket, mint valaha. Egy biztos, gyengült az immunrendszerünk. Kár tagadni, az állandó stressz, a rohanás, a feszültségek sem használnak. Az élelmiszerek előállításához felhasznált adalék- és színezőanyagok, tartósítószerek szintén növelik a hajlamot.

A beteg gyakran érzi úgy, nincs a bajára orvosság, hiszen előfordul, hogy a legjobb gyógyszer hatása is későn jelentkezik. Sajnos, az allergia egyelőre tényleg nem gyógyítható teljesen, ám megfelelő szerek használatával enyhíthetők a kellemetlen tünetek.

Mind a környezetben egyre nagyobb számban előforduló nem természetesen anyagok, mind a genetikai, pszichés és immunológiai tényezők fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Tévedés volna pusztán a környezeti ártalmakat okolni, hiszen a modernizációval nem csupán a környezetünk, hanem életformánk is gyökeresen megváltozott. Régi megfigyelés, hogy a balkezesség gyakran jár együtt allergiával, hogy az anya dohányzása allergizálja az utódot, hogy a szorongó és depressziós betegek közt sokkal gyakoribb az allergia. Mindez azt sugallja, hogy az idegrendszer és a lélek szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, így a modernizáció közvetett, a magzatra és a fejlődő csecsemőre való hatása is hozzájárul az allergia kialakulásához, nem beszélve a felnőttkorban jelentkező tünetekről, melyeknek hátterében sokszor akut stressz áll – ismertette a betegség kialakulásának okait dr. Martin Hrubiško allergológus.

Kutya és poratka

Az első fázisra az ún. szenzibilizáció a jellemző, amikor is az ember egy bizonyos allergénre válik túlérzékennyé. A második fázisban a szervezet gyulladással válaszol az allergénnel való ismételt találkozásra, és a tünetek annál erősebbek, minél több allergén található a beteg környezetében. A megbetegedés első fázisában az allergiát kiváltó anyagok serkentik a szervezet védekező rendszerét, miközben allergiássá válik bizonyos ellenanyagokra, az ún. immunoglobulinokra (IgE). A macskák, kutyák, valamint a poratkák az asztma kialakulásában nagy szerepet játszanak. A poratka szabad szemmel nem észlelhető, matracban, párnában, takaróban, kisebb mértékben a szőnyegben, bútorhuzatban található. A lakás 20 fok körüli hőmérséklete, 70-80 százalékos páratartalma és a fényhiány az atka számára kiváló élet- és szaporodási feltételeket jelent. Az atkák tápláléka az elhalt bőrhám. Egy felnőtt ember napi bőrvesztesége elegendő ezer atka havi megélhetéséhez. 3-4 hét alatt a poratka kb.2000 ürülék-részecskét választ ki, az ember erre lesz allergiás, nem magára az állatra.

Az asztma

Nem minden beteg képes tünetmentes időszakot kialakítani. Főleg azért, mert legtöbben csak a rohamot követően fordulnak szakorvoshoz, használnak megfelelő gyógyszert. A legutóbbi világméretű felmérés, a GOAL (Gaining Optimal Asthma Control) viszont azt bizonyítja, hogy megfelelő gyógymóddal és fegyelemmel rohammentes, teljes értékű életet élhet az asztmás. A hazai allergológusok évek óta az asztma komplex gyógyítását szorgalmazzák. A korszerű gyulladásgátló és hörgtágító szerek rendszeres használata nemcsak a betegek életminőségét javítja, hanem az ellátás költségeit is csökkenti. Téves szemlélet, hogy korszerű orvosságok nélkül is eredményes lehet a gyógyítás. A legújabb gyógyszerekre szánt pénz többszörösen megtérül, hiszen amint járóbeteg-rendelés keretében gyógyítjuk a beteget, nincs szüksége kórházi, gyakran intenzív kezelésre, elkerüli a betegállományt – hangsúlyozta dr. Júlia Michaličková a püspöki tüdőkórház főorvosa.

A fejlett országokban az ötvenes évek óta használják az inhalációs aeroszolokat, később megjelentek a porinhalációs eszközök is, ám ezek helyes használata eléggé nehézkes, a szükséges gyógyszer gyakran nem jut el a tüdő hörgőibe. Egyes szakértők szerint a betegek jelentős része a gyulladáscsökkentő gyógyszereket tartalmazó készüléket rosszul használja – főleg a 14 év alatti és a 60 év feletti korosztály –, ezért a modern asztma-inhalátorokat szorgalmazzák.

Ki fedezi a költségeket?

Az asztma szinte teljes kezelési költségeit a egészségbiztosítók állják, ami terápiától függően havi 1500-3000 koronát jelent betegenként. (Szlovákiában a népesség 3-5 százaléka érintett.) A nem kezelt asztmás beteg fuldoklási rohamának ambuláns kezelése átlagosan 7 116 koronás kiadást jelent, ha kórházi ellátásra szorul, a költségek elérik a 42-43 ezer koronát is.

Az asztma elleni gyógyszerek két fő csoportra oszthatók: megelőző és tüneti szerekre. Megelőző szereket tartósan, tünetmentes állapotban is rendszeresen kell szedni. Az esetek egy részében a megelőző szerek önmagukban is tünetmentességet eredményeznek. A várhatóan panaszokkal terhelt időszakban kell alkalmazni őket, kezdődő rosszullét esetén kiegészítendőek tüneti szerekkel. Tüneti szereknek nevezzük az éppen fennálló panaszok enyhítésére alkalmazott gyógyszereket. Az asztma kezelésében alkalmazott gyógyszereket hatásuk szerint két nagy csoportba lehet osztani: gyulladásgátlókra és hörgtágítókra. Kiegészítő kezelésként nyákoldó, köptető szerek adhatók.